Ugrás a fő tartalomra

2016/2/11 - Az utolsó napok eseményei

„Aki nem emlékszik a múltra, az arra van ítélve, hogy megismételje azt.” (George Santayana)
Bizonyára hallottál már a Hindenburg zeppelin katasztrófájáról. 1937. május 6-án eddig tisztázatlan körülmények között kigyulladt, melynek következtében a fedélzeten lévő 97 ember közül 35-en életüket vesztették. Ez az esemény örök időkre véget vetett a léghajózásnak, lévén, hogy a hidrogén — amivel a hajót megtöltötték — gyúlékony, ami az egész repülő szerkezetet egy veszélyes bombává teszi.
Amit viszont már kevesebben tudnak, az az, hogy a Hindenburg balesete nem az első hasonló baleset volt. Néhány évvel korábban, 1933. április 4-én az amerikai haditengerészet USS Akron nevű, hidrogénnel megtöltött ZRS-4-es modellje a Lakehursthöz közeli partok mentén — ugyanazon a környéken, ahol a Hindenburg is balesetet szenvedett — éjfél környékén belecsapódott a tengerbe, melynek során 76-an veszítették életüket a vízbe érkezés, és a hideg víz okozta sokk következtében.

„A történelem megismétli önmagát”, szoktuk mondani, és sajnos nagyon gyakran igaz is a mondás — hányszor tapasztaltuk már, hogy időről időre, évről évre, napról napra ugyanaz történik, ugyanabba a verembe esünk bele, és úgy tűnik, csak nem sikerül tanulni a dologból. Ugyanúgy, ahogy a zeppelinek építői, mi sem tanulunk azokból a jelekből, amik azt üzenik a számunkra: „ez nem egy jó ötlet”.
„Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.” (Mt 23:12, RÚF)
Az „adventista” név, mellyel elődeink nevezték el az egyházat, körül kell, hogy írja azt, amit számunkra a kereszténység jelent. A névben szereplő „advent” szó "érkezést" jelent. Az adventista életét kiteszi valami — vagy inkább valaki — visszajövetelének várása. Ez az, ami minden tettünket, gondolatunkat át kell hasson.

Minden évben megünnepeljük az „Adventet”, mely a Karácsonyt megelőző három vasárnapot jelenti. Ezen a néhány héten arról emlékezünk meg, hogy mi is történt ide s tova kétezer évvel ezelőtt, amikor Mária, József, és gyakorlatilag az egész világegyetem várta Jézust, a Megváltót, aki emberként született meg a világra.
Ez volt az első eljövetel, az első Advent.
Van azonban egy második Advent, az, amit várunk: ez az az Advent, amit sokszor elfelejt a keresztény világ, a megváltás, és a Nagy Küzdelem befejezésének eljövetele. Krisztus második eljövetele.

Jézus már amikor a Földön járt, figyelmeztette a tanítványait, hogy mi mindenre lehet számítani az utolsó időkben, és hogy hol csúsztak el a zsidó vezetők a gondolkodásmódjukban.

Olvasd el Máté 23-at, és keresd meg benne, mit kifogásol Jézus a zsidó vezetőkkel kapcsolatban! Gondold végig, mik azok, amiket ma is megtalálsz a körülöttünk lévő világban — és saját magadban! Mit tanulhatsz Jézus figyelmeztetéséből? 
Mit üzen Jézus annak a „választott népnek”, akit saját maga vezetett ki Egyiptomból, a szolgaság házából? Milyen változásokon ment keresztül a kapcsolatuk a Teremtővel és Megváltóval?
Mire figyelmezteti Jézus Izrael vezetőit? Mire figyelmeztet bennünket?
Hogyan lehetünk biztosak benne, hogy megtörjük a körforgást?

Máté 24-ben pedig Jézus tovább megy: elmondja, hogy milyen jelekre számíthat a népe, milyen előzményeket kell átélni, mielőtt visszajönne értük, részesülnének a második Adventben.
Milyen  jeleket említ Jézus Máté 24:1-14-ben? Mik fognak történni az utolsó időkben? Rengeteg negatív dologról beszél Jézus: háború, árulás, hamis krisztusok, stb. Mi az ami mégis pozitív ebben a fejezetben? Amire jó előre tekinteni? (Mt 24:13) Mit jelent ez?

Ezt a két fejezetet nem könnyű megérteni, és ha valaki meg is érti, elfogadni, megélni talán még nehezebb. Kérdezz meg idősebbeket, a lelkészedet, az ifjúsági vezetődet, hogy bizonyos szakaszokat hogyan kell értelmezni! Beszélgessetek a barátokkal, hogy milyen jövőre számíthat, aki mindvégig kitart, mit kell megélni azok közül, amik Máté 24-ben vannak leírva!
Jézus azt mondja a zsidó vezetőknek, hogy bár ígéretet kapott Izrael Istentől, ők, akik a népet fals igazságokba hajszolják, nem kapnak ebből az ígéretből. Velük szemben mi azonban „ígéret szerint örökösök” (Gal 3:29, RÚF) vagyunk. Mit jelent ez? Miért jó nekünk ez az örökösség? Mire kell figyelnünk, nehogy elveszítsük az ígéretet? (Mt 24:27-31) Mit jelent „vigyázni”? (Mt 24:42)
„Mindent elmondtak már, amit el kellett mondani. De mivel senki nem figyelt, mindent el kell mondani újra.” (André Gide)
Az első Advent alkalmával Jézus önként vállalta az alávetettséget, második alkalommal azonban dicsőséges királyként jön el a Földre, azért, hogy elvigye az Övéit, hogy vele éljenek a Mennyben, és az Új Földön.
Hogy ez mikor fog bekövetkezni, azt nem tudjuk. Többen, többféleképpen próbálták már kiszámolni Jézus visszajövetelének időpontját, de mind sikertelenül. Mit mond Jézus arról, hogy érdemes-e azon törni magunkat, hogy kiszámoljuk a második advent dátumát? (Mt 24:36, 42)

Úgy kell élnünk, mint akikhez Jézus bármelyik pillanatban megérkezhet, még ha nem is tudjuk, pontosan mikor. Amikor úgy gondoljuk: Van még idő, sokára jön vissza, még élhetek egy darabig a vágyaim szerint, pontosan azt a hozzáállást képviseljük, ami ellen Jézus óva intett.
„Okuljatok a fügefa példáján: amikor már zsendül az ága, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor mindezt látjátok, vegyétek észre, hogy közel van ő, az ajtó előtt.” (Máté 24:32-33)
Te mit teszel ennek tudatában? Hogyan kerülöd el, hogy a te életedben is megismétlődjön a történelem, amit elődeink, és a zsidó vezetők életében is láttál? Hogyan változtathatsz, hogy ne történjen katasztrófa, hanem az életed minden napja valódi adventként hasson?

Kiki

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2025/1/1 – Isten őszinte szeretete (január 4)

1. Isten őszinte szeretete (Január 4.) Ebben a tanulmányban Isten jelleméről fogunk gondolkodni. Arról, hogyan tudja kiegyensúlyozottan bemutatni a szeretetteljességet és igazságosságot egy személyben anélkül, hogy ellentmondásokba ütközne. És mit jelent az, hogy számunkra is hasonló életet szán, amelyben mindenkit egyenlőként kezelünk, és igazságosan bánunk velük, akár ösztönösen jön, hogy ilyen módon mutassunk szeretetet az irányukba, akár tudatos erőfeszítés kell hozzá. Olvassátok el Egyszerű Fordítású Bibliából Hóseás próféta könyvének 1. fejezetét! (A világosabb megfogalmazás és a magyarázó jegyzetek segítenek jobban átlátni.) Ismertétek ezt a történetet? Mit mond ez számotokra Isten jelleméről? Beleillik az istenképetekbe, hogy Ő néha ilyen furcsa dolgokat is kérhet a követőitől? Miért? Beszélgessetek ezekről! Isten hűsége és szeretete dacára saját választott népe újból és újból fellázadt ellene. A Szentírás ezért mutatja be többször is úgy az Urat, mint aki egy rossz házasságban...

2025/1/10 - A hatalom gyakorlásának szabályai (március 8.)

  10. A hatalom gyakorlásának szabályai (Március 8.) A hatalom Gyerek voltam még, amikor egy idős lelkész megtanított nekem egy szójátékot: "Azt mondják a hatalmasok, hogy akinek hat alma sok, annak hatalma sok, de akinek hatalma nincs, annak hat alma sincs." A közmondás azt az ironikus gondolatot hordozza, hogy a hatalom és az anyagi javak közötti összefüggés sokszor igazságtalanul alakul. A hatalommal bírók könnyebben jutnak hozzá a javakhoz, míg a hatalom nélküliek számára az alapvető dolgok is elérhetetlenek lehetnek. Szerinted mit jelent a hatalom? Neked milyen hatalmad van? Kik azok, akik rajtad gyakorolnak hatalmat és hogy viseled? Van olyan személy, akit felruháztál hatalommal?   Közjogi értelemben, a hatalom megszerzésének két útja van. Demokratikus környezetben a választók felhatalmaznak valakit közvetlenül, vagy megbízott küldöttjeik által. Ebben az esetben a polgárok legalább egyszerű többsége átadja valakinek, vagy egy csoportnak a hatalom gyakorlásának jogát, am...

2025/1/2 – Szövetség és szeretet (január 11)

 2. Szövetség és szeretet (Január 11.) Keresztény körökben gyakran emlegetjük a görög agapé szót, amely a feltétlen, önfeláldozó és önzetlen szeretetet jelöli. Ezért ezt a szót gyakran egyedül Isten szeretetével azonosítjuk. Az igazság azonban az, hogy emberek is képesek így szeretni. Sőt, Isten is képes máshogyan szeretni, hiszen a szeretet saját természeténél fogva egy többdimenziós dolog. Így amíg az alábbi jól ismert versben az eredeti szöveg az agapét használja (“Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” János 3:16), addig például János 16. fejezetének 27. versében a fileó kifejezés áll az eredetiben („Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem”.) Egy újabb görög szó, amit ugyanúgy a szeretetre használunk, de annak valahogy egy másik rétegét fogja meg. A fileo a baráti szeretetet jelöli, ezért úgy is lefordíthatnánk, hogy ‘kedvel’. Tehát az utóbbi bibliaverset val...