Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

  Hinni nehéz helyzetekben „Szívemben őrzöm szavaidat, mint rejtett kincseket, nehogy vétkezzem ellened!” Zsoltárok könyve 119:11 Még főiskolás koromban a barátnőmmel nagyon megtetszett nekünk egy bizonyos fajta bőrkötéses Biblia. Kikutattuk, hol lehet ilyet készíttetni, vettünk egy-egy új Bibliát az egyik keresztény könyvesboltban, és elküldtük átköttetni. Sokáig vártunk, mire elkészült, de megérte. Attól fogva ez lett A Bibliám, ezt a példányt olvastam, ebből készültem az igehirdetésekre, ez volt velem a záróvizsgákon, ezt használtam, amikor elindultam a lelkészi pályán. Az évek, a használatbavétel meglátszottak a könyvön, a bőrkötés kezdett leválni, a varrás sem bírta a legjobban, ezért a férjem fogta, és az egyik születésnapomra újraköttette nekem. Gyönyörű, két színből álló bőrkötést és aranyozott széleket kapott, ez volt az egyik legszebb szülinapi ajándék, amit valaha kaptam tőle. Azóta is ez A Bibliám. Az elmúlt kb 16 évben, amióta megvan, rengeteg emlék köt hozzá. Van, hog...

4. Kiállás az igazság mellett (április 27) Ahogyan Mózes fölemelte a rézkígyót a pusztában, úgy fogják az Emberfiát is fölemelni, hogy aki hisz benne, az örökké éljen. János evangéliuma 3:14-15 Múlt héten egy túrán voltunk, ahol vak sötét volt. Csak néhány zseblámpa világította meg azt az utat, ami előttünk állt. Persze, ez is épp elég a sötétben. Most is kicsit hasonlóan fogunk kezdeni! Képzeld el a következőt: Az az ember, aki évek óta szerves része az életednek, sőt, aki köré építetted a jövőd, hirtelen elkezd arról beszélni, hogy meg fog halni. Ha elhiszed és felfogod amit mond, borzasztó kilátástalannak tűnik helyzet. Hogy fognak kinézni onnantól a mindennapok? Egész eddig megvolt a rend. Tudtad, hogy mindent rábízhatsz, de most ki tudja, hogyan tovább. A tanítványok olyannyira nem akarták megérteni ezt, hogy amikor Jézus meghalt, teljesen letaglózta őket. Úgy reagáltak, mintha Jézus mindig is arról beszélt volna, hogy nem fog meghalni. Nem értették, és átjárta őket a kétségbeesés...

  Fény a sötétben Jézus így felelt: „Már csak egy rövid ideig marad közöttetek a világosság. Addig járjatok tehát a világosságban, amíg veletek van, hogy a sötétség hatalmába ne kerítsen titeket, mert aki sötétben jár, nem tudja hová megy.” János evangéliuma 12:35 Próbáltál már vaksötétben sétálni? Nem épp a legegyszerűbb dolog. Egy alkalommal elmentem egy láthatatlan színházba (ha jól emlékszem ez volt a neve). Több termen kellett végigmenni egy vak idegenvezető segítségével úgy, hogy útközben akadályok voltak. Egy kitolt szék, egy doboz a földön, lépcső, vagy egy lelógó csillár… Nem tűnik nehéznek, de körülbelül a második terem közepétől már nem igazán tudtam merre megyünk, és meddig tart még a túra. Szinte minden lépésemmel belerúgtam valamibe, vagy lefejeltem valamit, esetleg nem kerültem ki azt, amit ki kellett volna. Amikor a végére értünk, és kinyílt az ajtó, a beszűrődő fényben végre láttam az “akadálypályát”. Egy hosszú, szinte üres termet, ahol itt-ott volt valami letéve....

  A központi kérdés: szeretet vagy önzés? „Ne félj, mert veled vagyok! Ne aggódj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, sőt, megsegítelek! Igazságos jobbommal felkarollak, és megtartalak.” Ézsaiás könyve 41:10 (EFO) Múlt héten a Krisztián által írt Gondolatébresztőben már találkozhattunk azzal a feloldhatatlan kérdéssel, hogyha Isten jó, miért van ennyi szenvedés, fájdalom mégis a világunkban? Hogyan engedheti meg, hogy természeti katasztrófák, terrorcselekmények, háborúk vagy családon belüli erőszak miatt haljanak meg ártatlan emberek? Hidd el, én is nehezen térek napirendre efelett. Van, amikor az segít, hogy az Újföldön Isten megmagyarázhatja nekem mindazt, amire addig nem találtam kielégítő választ. Van, amikor egy másik kérdéssel próbálom más megvilágításba helyezni a dolgot, és a „hol van ilyenkor Isten?” mellett a „hol van ilyenkor az ember?”-en rágom magam. Mert sokat ezek közül az érthetetlen szörnyűségek közül emberek követnek el embertársaik ellen. A gonoszság nem Isten...

  A minden háborút kiváltó harc Ezután háború kezdődött az égben. Mihály és angyalai harcoltak a sárkánnyal és annak angyalaival. A sárkány vereséget szenvedett, és ezért sem ő, sem az angyalai nem maradhattak többé a Mennyben  A jelenések könyve 12:7-8 (EFO) Kezdjük egy felütéssel: Miről szól a Biblia? Talán nincs annál nehezebb és mélyebbre ható kérdés, mint amit nap mint nap emberek milliói tesznek fel világszerte: Ha Isten létezik, miért engedi meg ezt a sok szörnyűséget, ami szemmel láthatóan történik? Ez a kérdés keres választ arra az önellentmondásra, miszerint ha Isten valóban mindentudó, mindenható és jó, akkor hogyan engedheti, hogy emberek szenvedjenek, háborúk tizedeljék a lakosságot, és a teremtett világ nyögjön a bűn terhe alatt. Noha az eszmefuttatás látszólag elméleti síkon zajlik, a gyökerei mélyre nyúlnak az ember életében, így a válaszok is messzire vezetnek, egészen az ember hétköznapi megéléséig.   Milyen válaszokat ismersz, vagy milyen válaszokat tal...

  Várjad az Urat! Elég nagy utat tettünk meg ebben a három hónapban a Zsoltárok könyvében. Utunk során megismertük Istenünk megannyi arcát. Láthattuk, tapasztalhattuk a fenséges Teremtőt, Királyt, az isteni szabadítás, bűnbocsánat és üdvösség örömét, de a nagy fájdalom és szomorúság alkalmait, valamint Isten örök jelenlétének ígéreteit is. E témakör utolsó gondolatébresztése éppen ezért nem zárulhat más üzenettel, mint azzal, hogy: „Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék a szíved és várjad az Urat!” (Zsolt 27:14 Károli) Azaz, ismerjük meg újra Istennek azt az arcát, aki megtartja ígéretét és visszajön értünk. Azonban itt is felmerül számos kérdés: Miért kell várni? Pontosan kire, mire? És minek? Az én meglátásom szerint várakozni az egyik legnehezebb cselekvés. Az élet egyik legerősebb stresszhelyzete.  Te hogyan írnád le a várakozással kapcsolatos érzéseidet? Milyen élmények kötődnek hozzá? A lelki életünk szempontjából mi a várakozás jelentősége? Beszélgessünk bibliai hősökrő...

  Soha véget nem érő imádat „ Éneklek az Úrnak egész életemben, zengedezek Istenemnek, amíg csak vagyok ” Zsolt 104:33 (ÚRK) A magyar nyelv értelmező szótára a következőképp határozza meg az „imád” ige jelentését: „ Rendkívüli mértékben szeret vkit, vmit; rajong érte, bálványozza ”, illetve „ Istenként v. isteniként tisztel ”. Gyerekkoromban azt tanították nekem a szüleim, hogy imádni csak Istent szabad. Ez alapján nem volt helyes például olyat mondani, hogy imádom a csokoládét.  Te egyetértesz ezzel a szemlélettel? Szerinted mi a különbség a rajongás és a bálványimádás között? Az emberek sokféle különböző okból imádják (vagy épp nem imádják) Istent. A fent idézett zsoltár íróját például ezek a gondolatok késztetik Isten dicsőítésére: „ Ha [Isten] letekint a földre, az megremeg, ha megérinti a hegyeket, azok füstölnek. ” (Zsolt 104:32, SZIT)  Benned milyen reakciót vált ki, ha aktív vulkánokra és földrengésekre gondolsz? Eltér a te reakciód a zsoltár írójáétól? Miért? A ...