Ugrás a fő tartalomra

2014/3/8 - Az egyház

Amikor ezt a témát kaptam Bogitól, azon kezdtem el gondolkodni, hogy mi jutott eszembe az „egyház” szóról, mielőtt keresztény lettem. Mit is értettem egyház alatt? Mindenképpen egy intézményesített rendszert, többszáz éves épületeket, általában feketébe öltözött, az idősebb korosztályhoz tartozó papi személyeket... egy sor olyan dolgot, amely önmagában véve biztos érdekes lehet, csak semmi köze a való élethez. Megbízhatónak, hitelesnek tartottam? Nos, nem is tudom. Inkább nem, mint igen. 
Valószínüleg ezekkel a gondolatokkal nem voltam egyedül kortársaim között, és ma is sokan osztják ugyanezt a nézetet. Egy néhány évvel ezelőtt, hazánkban készített felmérés szerint a legtöbben a tűzoltókban bíznak meg, akiket a postások, tanárok, orvosok követnek. A bizalmi lista közepe táján helyezkednek el az egyházi személyek, alig több mint az emberek fele bízik bennük. 


Milyen volt az-az egyház, melyről Jézus beszélt? A Bibliát olvasva azt látjuk, hogy az Ószövetség bizonyságot tesz az Atya Istenről, és utal arra, hogy el fog jönni a Fiú Isten. A négy evangélium arról beszél, hogy Jézus eljött erre a földre, és utal arra, hogy el fog jönni a Szentlélek Isten. Az Apostolok Cselekedeteitől arról olvasunk, hogy eljött teljes dicsőségével a Szentlélek Isten, és miként vezeti el Krisztus egyházát minden igazságra. Mi volt az az igazság, amire elvezette az egyházat a Szentlélek? 

Először is talán arra, hogy az egyház alapja maga Krisztus:
„Mert mi Isten szolgálatában állunk, ti pedig Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok. Az Istentől nekem adott kegyelem szerint, mint bölcs építőmester, alapot vetettem, de más épít rá. Vigyázzon azonban mindenki, hogyan épít rá. Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus.” (1Kor.3:9-11) 
Arra is ráirányította a figyelmet, hogy az egyház egy élő organizmus, a hívő emberek közössége, amelynek legnagyobb veszélyforrása a megosztottság. Nem véletlen, hogy Jézus főpapi imájában négy alkalommal is a közösség egységének fontosságáról beszélt, és ezért imádkozott (János 17:11; 21-23). 

Az egység kérdése különösen akkor vált kritikussá, amikor az egyház elkezdte betölteni azt a küldetését, melyet Jézustól kapott:
„Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeru-zsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt a föld végső határáig.” (Apcs.1:8)
Hol voltak először Jézus „tanúi” a tanítványok? Jeruzsélemben. Kik éltek Jeruzsálemben? A római légió néhány alakulatától eltekintve zsidók. Olyan emberek, akik ugyanúgy öltözködtek, mint Jézus tanítványai, ugyanazokat a „könyveket” olvasták, ugyanazt a zenét hallgatták, ugyanazokat az énekeket énekelték, ugyanazokat az ételeket és italokat fogyasztották... Ismerték a prófétai könyveket, tisztában voltak a tízparancsolattal, szombatot ünnepeltek... Jeruzsálem után Júdea és Samária következett. Itt már voltak különbségek – Samáriában –, de a Mindenható személye, a próféták írásai, a tízparancsolat szintén ismert volt... És mi a helyzet a föld végső határával? Kisázsiával, a görög területekkel, Rómával? Természetesen itt is éltek zsidók, de az emberek többsége nem tartozott közéjük. Itt az emberek máshogy öltözködtek, más zenét hallgattak, más zenére táncoltak, mást ettek és ittak... nem ismerték a tízparancsolatot, számukra a szombat zsidó ünnep volt, nem ismerték a próféciákat és a prófétákat sem. Isten alatt más személyre illetve személyekre gondoltak. Hogyan viszonyuljanak ezekhez az emberekhez a keresztények? Hogyan érjék el őket az evangéliummal? Ezek a kérdések komoly megosztottságot eredményeztek az egyházban. Sokan kritizálták Pált azért, ahogyan ezekért az emberekért munkálkodott:
„Mert bár én mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mégis mindenkinek szolgájává tettem, hogy minél többeket megnyerjek. A zsidóknak olyanná lettem, mint aki zsidó, hogy megnyerjem a zsidókat; a törvény uralma alatt levőknek, mint a törvény uralma alatt levő - pedig én magam nem vagyok a törvény uralma alatt -, hogy megnyerjem a törvény uralma alatt levőket. A törvény nélkülieknek olyanná lettem, mint aki törvény nélküli - pedig nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvénye szerint élek -, hogy megnyerjem a törvény nélkülieket. Az erőtleneknek erőtlenné lettem, hogy megnyerjem az erőtleneket: mindenkinek mindenné lettem, hogy mindenképpen megmentsek némelyeket. Mindezt pedig az evangéliumért teszem, hogy én is részestárs legyek abban.” (1 Kor. 9)
A Te közösséged környezete melyik területhez hasonlít? Jeruzsálem, Samária, a föld végső határa? Megkockáztatom a válaszodat, szerintem az utóbbi. Ennek tükrében hogyan lehet a leghatékonyabb gyülekezeted bizonyságtevése?
A Szentlélek Isten arra is elvezette az egyházat, hogy a megosztottság egyik legmélyebb oka a bírálgató, kritizáló lelkület. Ez a közösségben bizonytalanságot, motiváció vesztést okoz, amely lehetetlenné teszi a hiteles tanúságtételt. Törekedjünk arra, amit Péter apostol így fogalmaz meg:
„Mindenekelőtt legyetek kitartóak az egymás iránti szeretetben...” (1 Péter 4:8)
Szabó János

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2025/1/1 – Isten őszinte szeretete (január 4)

1. Isten őszinte szeretete (Január 4.) Ebben a tanulmányban Isten jelleméről fogunk gondolkodni. Arról, hogyan tudja kiegyensúlyozottan bemutatni a szeretetteljességet és igazságosságot egy személyben anélkül, hogy ellentmondásokba ütközne. És mit jelent az, hogy számunkra is hasonló életet szán, amelyben mindenkit egyenlőként kezelünk, és igazságosan bánunk velük, akár ösztönösen jön, hogy ilyen módon mutassunk szeretetet az irányukba, akár tudatos erőfeszítés kell hozzá. Olvassátok el Egyszerű Fordítású Bibliából Hóseás próféta könyvének 1. fejezetét! (A világosabb megfogalmazás és a magyarázó jegyzetek segítenek jobban átlátni.) Ismertétek ezt a történetet? Mit mond ez számotokra Isten jelleméről? Beleillik az istenképetekbe, hogy Ő néha ilyen furcsa dolgokat is kérhet a követőitől? Miért? Beszélgessetek ezekről! Isten hűsége és szeretete dacára saját választott népe újból és újból fellázadt ellene. A Szentírás ezért mutatja be többször is úgy az Urat, mint aki egy rossz házasságban...

2025/1/10 - A hatalom gyakorlásának szabályai (március 8.)

  10. A hatalom gyakorlásának szabályai (Március 8.) A hatalom Gyerek voltam még, amikor egy idős lelkész megtanított nekem egy szójátékot: "Azt mondják a hatalmasok, hogy akinek hat alma sok, annak hatalma sok, de akinek hatalma nincs, annak hat alma sincs." A közmondás azt az ironikus gondolatot hordozza, hogy a hatalom és az anyagi javak közötti összefüggés sokszor igazságtalanul alakul. A hatalommal bírók könnyebben jutnak hozzá a javakhoz, míg a hatalom nélküliek számára az alapvető dolgok is elérhetetlenek lehetnek. Szerinted mit jelent a hatalom? Neked milyen hatalmad van? Kik azok, akik rajtad gyakorolnak hatalmat és hogy viseled? Van olyan személy, akit felruháztál hatalommal?   Közjogi értelemben, a hatalom megszerzésének két útja van. Demokratikus környezetben a választók felhatalmaznak valakit közvetlenül, vagy megbízott küldöttjeik által. Ebben az esetben a polgárok legalább egyszerű többsége átadja valakinek, vagy egy csoportnak a hatalom gyakorlásának jogát, am...

2025/1/2 – Szövetség és szeretet (január 11)

 2. Szövetség és szeretet (Január 11.) Keresztény körökben gyakran emlegetjük a görög agapé szót, amely a feltétlen, önfeláldozó és önzetlen szeretetet jelöli. Ezért ezt a szót gyakran egyedül Isten szeretetével azonosítjuk. Az igazság azonban az, hogy emberek is képesek így szeretni. Sőt, Isten is képes máshogyan szeretni, hiszen a szeretet saját természeténél fogva egy többdimenziós dolog. Így amíg az alábbi jól ismert versben az eredeti szöveg az agapét használja (“Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” János 3:16), addig például János 16. fejezetének 27. versében a fileó kifejezés áll az eredetiben („Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem”.) Egy újabb görög szó, amit ugyanúgy a szeretetre használunk, de annak valahogy egy másik rétegét fogja meg. A fileo a baráti szeretetet jelöli, ezért úgy is lefordíthatnánk, hogy ‘kedvel’. Tehát az utóbbi bibliaverset val...