Ugrás a fő tartalomra

2023/02/Előszó

 


A mai napig tisztán emlékszem rá, mikor először hallottam. Mivel adventista családban nőttem fel, és minden héten jártunk gyülekezetbe, biztos vagyok benne, hogy nem ez volt a legelső alkalom, de az biztos, hogy ez volt az első, amikor nem csak körülöttem beszéltek róla, hanem meg is hallottam a szavakat: fenevad, menyasszony, bélyeg, pecsét, angyalok, trombiták, Babilon. Nyilvánvalóan semmit nem értettem belőle. Az előadó előre-hátra ugrált a Bibliában (Dániel és Jelenések könyve között) és csak a képek mentették meg a helyzetet – az egyiken mindenféle undorító állatok, sárkányok, szarvak és sebek. A képek jobban emlékezetembe égtek, mint a szavak, és emlékszem, hetekig újra, meg újra felsejlett álmaimban az a bizonyos kicsi, de nagyszájú szarvacska.

Teltek-múltak az évek, és tizenévesen újra előadást hallottam róla. Közben volt sok másik, és mire ezt az említettet elmondta volna az előadó, már jelentős háttérismerettel bírtam a Jelenések könyve képeit illetően. Az előadónk Isten pecsétjéről és a fenevad bélyegéről beszélt. Valljuk be, szeretünk ezekről beszélni, és noha az előbbi, általában csak említés szintjén kerül szóba, (minek túlmagyarázni, hiszen ez egyszerű: a szombat) addig a fenevad bélyege a legsztoikusabb adventistát is spekulációra készteti. Az előadónk meggyőződéssel hirdette: ez nem más, mint a bőrünk alá ültetett „csipsz”. (Ki ne szeretné a csipszet, igaz?)

Aztán felnőttem, és rájöttem: ez nem ilyen egyszerű. Eltelt húsz év, és még mindig nincsenek chipek a bőrünk alatt, (csipsz is csak zsír formájában,) megkaptunk 1-2-3 COVID oltást, és még mindig adhatunk-vehetünk, és a katolikus barátainkra se sújtott le az égi pöröly, amiért vasárnap járnak templomba.

Ki hazudott? Nem hazudott senki, csak fél bevallani, hogy nem tudja? Vagy a Jelenések könyve megérthető, csak jobban kell olvasnunk? Hiszem, hogy ez utolsó az igazság, és remélem, a következő hetekben te is erre jutsz majd!

Ha azt gondoltad, hogy az előző negyedév nehéz volt, akkor kösd be a biztonsági övet – a mostanit nagyjából olyan lesz megemelni, mint a Mjölnirt. Mi igyekeztünk mindent megtenni, hogy a negyedév végére te is méltó lehess rá, örülünk, ha velünk tartasz!

Elő azzal a csipsszel és vágjunk is bele!

Ömböli Krisztián

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2015/3/12 - Pál missziója és üzenete

Mielőtt belekezdenénk Pál „missziói stratégiájának” tanulmányozásába, érdemes megemlítsük, hogy ha Pál nincs, emberileg nézve nincs keresztyénség. Ő volt a nagybetűs MISSZIONÁRIUS. Pálnak egyetlen dolog kötötte le minden idejét és figyelmét, ez pedig a misszió volt. Igen, jól értetted. Mindent hátrahagyott, minden mást feleslegesnek ítélt, és teljes erővel arra a küldetésre koncentrált, amit a Damaszkusz felé vezető úton kapott ( ApCsel 9:1-31 ). Ez egy jól felépített stratégiát eredményezett, aminek nézzük most meg néhány pontját!

2025/3/9 A törvény szerinti élet

  9. A törvény szerinti élet (Augusztus 30.) „Szeresd az Örökkévalót, Istenedet, teljes szíveddel, egész lelkeddel, teljes értelmeddel; és úgy szeresd az embertársadat, mint saját magadat!” (Lukács 10,27) Az előző héten arról beszélgettünk, miként adott Isten törvényt a népének. Miért volt szükség rá, mi volt a fő célja, stb. A múlt heti beszélgetést felfrissítve, és a mostani téma bemelegítéseként vitassátok meg az alábbi kérdéseket: Mire jó a törvény? Miben akadályoz a törvény? Mi történik akkor, ha nincs törvény? Ha körülnézünk magunk körül a világban, a történelemben, a különböző vallások területén, azt látjuk, hogy nincs két egyforma törvény és szabályrendszer. Ez egyrészt azért van, mert a törvények minden kultúrában a törvényadó ideáljait, céljait, szándékát és jellemét tükrözik. Másrészt viszont azért, mert a törvények az adott közösség korához, társadalmához, szokásaihoz, kultúrájához is igazodnak. Ezért van az például, hogy az ószövetségi korban nem volt szükség Ál...

2025/2/11 - Ruth és Eszter (Június 14.)

  11. Ruth és Eszter (Június 14.) Mint egy fáklya a sötét éjszakában, úgy világít Ruth könyve az Ószövetségben. A Bírák könyve a Biblia egyik morálisan és erkölcsileg legsötétebb fejezeteivel ér véget, melyek tele vannak nemi és fizikai erőszakkal, polgárháborúval. Azokban a fejezetekben a nőket kihasználják, meggyalázzák, akaratuk ellenére elrabolják, mintha nem lennének többek csupán valami használati tárgynál, amivel azt kezd az ember, amit akar. Ezt a poklot követi Ruth könyve, ahol a főszereplő nő szeretete, gondoskodása, megbecsülése a mai napig példaként áll előttünk. Egy történet az összetartozásról, a másik ember iránti elfogadásról, Isten gondviseléséről. Egy család meghozta élete talán addigi legnehezebb döntését, amikor Betlehemből, a kenyér házából (ez a helységnév jelentése) átköltöztek Moáb földjére éhínség miatt (Ruth 1:1-5). Annál a népnél kerestek menedéket, melynek tagjait a parancsolatok kitiltották az Örökkévaló gyülekezetéből egészen a tizedik nemzedékig (lás...