szeptember 2.
10. Férj és feleség – együtt a keresztnél
„Férjek, ti pedig úgy szeressétek feleségeteket, ahogy Krisztus szerette az Eklézsiát. Odaadta érte a saját életét, hogy szentté tegye, és szellemileg megtisztítsa, mintegy megfürdetve az Isten beszédében. Így készíti fel az Eklézsiát a maga számára, hogy ne maradjon azon szennyfolt, vagy ránc, vagy bármi efféle, hanem hogy szent és tökéletes menyasszonya legyen.” (Efezus 5:25-27)
„Nyugalom, csak séta lesz végig a gerincen!” – mondta reménykeltően a túratábor vezetője, nem szeretném leírni, hány évvel ezelőtt, mert akkor öregnek érezném magam. Úgy is néztünk ki a nap végére, mint akik „csak” sétáltak. Egy idő után persze rájöttünk, hogy az illető akkorát nem lódított. A túra utolsó része lehet, hogy csak séta volt a gerincen, viszont odáig valahogy fel kellett jutni.
Vedd úgy, hogy ez a mai tanulmány is csak „séta lesz végig a gerincen,” annak minden megpróbáltatásával, izzadságcseppjével, feltört lábujjával és bögölycsípésével együtt (a lista természetesen tovább bővíthető).
Pál efezusiakhoz írt levelének 5:21-33 szakasza egyáltalán nem könnyű. Van, akiben akár nagyon rossz érzéseket is ébreszthet. Gondolj csak arra, ha egy bántalmazó házasságból kimenekült nő vagy férfi olvassa ezeket a sorokat, vagy egy abúzív közegben felnőtt ember! Ezért most különösen kérlek, a beszélgetés során fordulj empátiával a társaid felé, és mielőtt reagálsz arra, amit a másik mondott, hagyj időt magadnak, hogy valóban megértsd az álláspontját!
Kezdjük is a beszélgetést! Olvasd el Efezus 5:21-33 szakaszát! Milyen érzések ébredtek benned olvasás közben? Milyen képet mutat a házasságról? Egyetértesz vele vagy sem? Milyen legyen szerinted egy ideális házasság, emberi kapcsolat?
Elengedhetetlen, hogy az ebben a szakaszban leírtakat ne kiragadva, hanem szövegkörnyezetükben és az akkori kort szem előtt tartva vizsgáljuk! A mérlegnek két serpenyője van, és ezt a kettőt szükséges, hogy együtt lássuk.
Az egyik oldalon a feleség engedelmességéről, vagy az egyszerű fordításból idézve, alárendelődéséről olvashatunk. Engedelmesség vagy alárendelődés a saját férje felé. Nem a gyülekezet férfiai, nem akármelyik férfi, hanem az egyetlen férje felé.
A másik oldalon ezzel egyidőben találjuk a szeretetet. És nem akármilyen szeretetet! Azt, amivel Krisztus fordul az egyháza felé, az önfeláldozó, feltétel nélkül elfogadó, megmentő és helyreállító szeretetet, ami sokkal inkább egy tudatos döntés, nem pedig az érzelmek játéka.
És nem feledkezhetünk el arról sem, hogy ezt Pál a Krisztus utáni első században írta az akkor élő gyülekezet akkori kihívásaira válaszként. Nekünk pedig csak az adatott meg, hogy az apostol levelét olvassuk.
Vannak szerinted a Bibliában olyan részek, amik tanulságosak voltak akkor, amikor megírták, de ma már idejüket vesztették, vagy akár egész más jelentést hordoznak, mint régen?
Az egyházi esküvőkön a fogadalomtételt megelőzően a lelkész ceremoniálisan fel szokta olvasni Efézus 5:21-33 szakaszát. Mit gondolsz, jó, ha ezek a versek elhangzanak egy esküvőn? Ha igen, miért? Ha nem, te mit javasolnál helyette felolvasásra?
Ne feledkezzünk meg arról, hogy még mindig a múlt héten bemutatott „Az ég szerelmére, ne legyetek hülyék.” résznél tartunk, és hasznos, hogyha ezt a szakaszt (Efezus 5,21-33-at) a nagyobb egység felől (4:17-6:10) is megnézzük, hisz minden mindennel összefügg.
Múlt héten beszéltünk arról, hogy Pál bátorítja levelének címzettjeit, járjanak a keresztény életforma szerint, a sötétség cselekedetei helyett válasszák a világosság tetteit. A szakaszt ott hagytuk abba, hogy az apostol egy egészséges ünneplésre, Isten egészséges imádatára hívja a testvéreket. Isten tisztelete pedig összefügg egymás tiszteletével, a házastársak közötti tisztelettel, valamint a szülők gyermekeik felé és a gyermekek szülei felé mutatott tiszteletével.
„Aki azt mondja: »szeretem Istent«, a testvérét viszont gyűlöli, az hazudik, hiszen hogyan szerethetné Istent, akit sohasem látott, ha nem szereti a testvérét, akit lát?” (1János 4:20)
És most jön a csattanó! Lehet, hogy ez a szakasz nem is vagy nem csak a férj és feleség kapcsolatáról szól, hanem valami sokkal nagyobb titokról?
Olvasd el még egyszer Efezus 5,15-33 szakaszát, és gyűjtsd össze, mit mond Jézus és az egyház kapcsolatáról! Mit tett/tesz Krisztus az övéiért? Mi a véleményed erről a szakaszról, különösen az isteni Szentháromságon belül lévő kapcsolat fényében nézve?
„A saját testét senki sem gyűlöli, hanem táplálja és gondozza. Ugyanígy táplálja és gondozza Krisztus is az Eklézsiát. Hiszen mi a Krisztus ‘Testének’ részei vagyunk. Ahogy meg van írva: »Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik a feleségéhez, és a kettő eggyé lesz.« Mélységes titok ez, de én most Krisztusról és az Eklézsiáról beszélek.” (Efezus 5:29-32)
Jó beszélgetést!
Andi
Megjegyzések
Megjegyzés küldése