.png)
szeptember 16.
12. Álljatok meg!
„Végül pedig, erősödjetek meg az Úrban, és hatalmának erejében! Öltözzetek fel abba a teljes fegyverzetbe, amit Isten ad, hogy képesek legyetek ellenállni a Sátán minden cselének és ravaszságának!” (Efezus 6:10-11)
„Végül pedig”
Az idő lelassul. Ami annak idején, Efezusban legfeljebb tíz percet vett igénybe, azt mi már több, mint tíz hete hallgatjuk. Pál lassan a levele végéhez érkezik, de még dúl benne a lelkesedés. Lezárásul egy olyan képet állít elénk, amit jóérzésű lelkész csak akkor használna illusztrációként a prédikációjában, ha már jó előre, felkészülten várja a gyülekezeti tagság lesújtó kritikáit. „Mit keres a csizma békesség evangéliumának saruja az asztalon?” Mit keres egy katonás példa a Bibliában? Hiszen mi pacifisták (pacifizmus=a háború és az erőszak ellenzése) vagyunk, nem? (Amúgy nem.)
Most jön a csattanó. Eddig is utalt rá Pál, de most egyértelmű: harcban állunk. Mindenki tudja, hogy a háborút nem csak úgy elkezdjük. Még mielőtt eldöntenénk, hogy milyen felszereléssel, hány emberrel, földön, vízen, vagy levegőben támadunk-e, fel kell mérnünk, hogy milyen ellenséggel állunk is szemben.
Ha hallgattál a tanácsomra, és becsületesen telejegyzetelted a levelet a ceruzáddal, akkor mostanra biztosan feltűnt, hogy az 1:21, a 2:2, a 3:10 és a 4:27 versek is utalnak arra az ellenségre, amit 6:10-ben Pál meg is nevez. Hogyan írja körül azt, aki (vagy ami) ellen harcolunk? Mi derül ki róla? Mi a célja?
Az Efezusi levél itt szépen körbeér. Vége van lassan az utolsó fejezetnek is, a gyakorlati rész lezárásául pedig Pál visszautal az egész legelejére: „Emlékeztek, hogy mit mondtam, kié a hatalom valójában?” (Kié is? Lapozz vissza és nézd meg az 1:20-21-ben!) Ám nem minden játék és mese, és Pál is erről biztosítja a gyülekezetet. Noha az erő és a hatalom azé, akit 1:20-21-ben megnevez (nem fogom elárulni a választ!) azért alacsonyabb jogosultsági szinten ugyan, de a gonosz is tevékenykedik.
Pál nem megy bele részletesen, hogy milyen is ez a gonosz — nem utal rá, hogy hogyan vált azzá, aki, hogy milyen képességei vagy határai vannak, hiszen nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy hogyan befolyásolja életünket a tevékenysége.
De mégis hogyan? Ugyan az Efezusi levél olyan, mintha egy telefonbeszélgetés egyik oldalát hallanánk csupán, de ebből az oldalból is tudunk következtetni a helyzetre, amire reagál. Gondold végig a levél üzenetét, és sorold fel, milyen területeken próbál bennünket ez a gonosz újra a halottak közé száműzni? (Ld. 2:1-2)
Ismerve az ellenség erejét, a jó katona szíve azonnal félrever. Gyomor görcsöl, fog csikordul. Ilyen erős támadást lehetetlen kivédeni. Hogyan is vigasztalhatna bennünket az, hogy van hatalmasabb hatalom, mint a gonoszé, ha egyszer az ő hatalma is hatalmasabb, mint a mienk? Attól, hogy Verstappen a leggyorsabb, engem még Leclerc is gond nélkül lekörözne!
Hát úgy vigasztal, hogy a leghatalmasabb erő (Isten) saját készítésű felszereléssel lát el mindannyiunkat. Olyan fegyverekkel és védőruhával, amin még a más hatalmasságok (Sátán és hadserege) sem tudnak lyukat ejteni. A védelem és a győzelem sem a mi érdemünk.
Emlékszel még, hogy mit mondtunk Isten erejéről, amiről korábban olvastunk? Hogyan bátorít téged az a tény, hogy nem egyedül és saját erődből küzdesz a földi csatatéren?
„Imádkozom, hogy megtudjátok, milyen mérhetetlenül nagy Isten ereje, amely hatékonyan működik bennünk, hívőkben. Ugyanez az erő mutatkozott meg akkor is, amikor az Atya feltámasztotta Krisztust a halálból, és a Mennyben a jobbjára ültette. Így lett Krisztus sokkal hatalmasabb, mint az összes uralkodó, hatalmasság, erő vagy király, vagy bármilyen más hatalom — de nemcsak a jelenlegi, hanem a következő korokban is. Isten tehát mindent Krisztus lába, vagyis a hatalma alá helyezett. Ugyanakkor mindenekfelett Krisztust tette »fejévé« az Eklézsiának, amely viszont a »teste« Krisztusnak. Az Eklézsiát minden tekintetben Krisztus tölti be és teszi teljessé — mint ahogyan minden mást is ő tesz teljessé és befejezetté.” (Efezus 1:19-23)
A jövő héten ezekről a fegyverekről és a védőruháról fogunk beszélgetni. Addig is, erősödjünk meg az Isten erejében!
Barátod, Kiki
Megjegyzések
Megjegyzés küldése