8. A szükségben lévőkért végzett misszió
Ha ezeket a sorokat olvasod, valószínűleg hozzáférsz egy “okos eszközhöz”, az internethez, valamint olvasni is tudsz. Ismétlem: valószínűleg. Ezek alapján kimondhatjuk, hogy mivel részt veszel vagy vettél egy bizonyos szintű oktatásban, hozzáférsz valamilyen technológiához és feltehetően stabilan meg van oldva a lakhatásod, a világ felső 1%-ához tartozol ezen kiváltságok tekintetében.
Te nem így érzel? Ennek több oka is lehet. Csak attól, hogy egy mérés ezt kimondja, még nem biztos, hogy te is kiváltságosnak érzed magad, illetve nem teszi semmissé egyéni küzdelmeidet, nem érvényteleníti személyes kihívásaidat. Mindannyian egyedi terheket cipelünk. Mindannyian a magunk harcait vívjuk. Már az, hogy beismered a saját nehézségeidet, arról tanúskodik, hogy jó tűrőképességgel rendelkezel. Tapasztalataink sokféleségének elfogadása lehetővé teszi számunkra, hogy empátiát és megértést fejlesszünk, és közösen dolgozzunk egy együttérzőbb és igazságosabb világért.
Szerinted kik a szükségben lévők? Hogyan lehetne meghatározni ezt a csoportot? Kik azok, akik szerinted még beletartoznak, és kik azok, akik már nem? Írj össze néhány szempontot, ami alapján a fogalom határait felállítottad!
Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (amelynek 1955 óta Magyarország is tagja) összeállított egy felmérést 2022-ben, amely szerint “Az erőszak miatt otthonát elhagyni kényszerült és hontalan emberek száma Európában 2022 végére 21,8 millióra nőtt, köztük csaknem 12,4 millió menekült, 1,3 millió menedékkérő, 7,2 millió országon belül otthonát elhagyni kényszerült és 474 000 hontalan.” Ők a te szempontjaid szerint “szükségben lévők”?
Felmerül a kérdés, hogy miért fontos egyáltalán tudni azt, hogy számunkra kik a szükségben lévők? Nem elég nekünk a magunk baja? Minek törődnénk másokkal?
Először is, ez jó hatással lesz rád. Kutatások szerint azok, akik valamilyen jótékony tevékenységet végeznek, az alábbi javulásokat tapasztalták az egészségükre vonatkozóan:
Alacsonyabb vérnyomás.
Alacsonyabb stressz-szint.
Kevesebb szorongás és depresszió.
Növekvő önbecsülés.
A kérdés csak az, hogy hol van az én helyem ebben? Mit csináljak? Adjak pénzt valakinek? Menjek el valahová ételt osztani? Jelentkezzek önkéntesnek valamilyen szegény régiót fejlesztő non-profit céghez? Talán.
Nincs egy egyszerű és mindenkire általános recept arra, hogyan kell jótékonykodni.
Jézus Máté evangéliumában, a keresztre feszítése előtti utolsó tanításában (Mt 21-25) fontos dolgokat mondott az embereknek, az ellenségeinek, és a tanítványoknak. Ebben a tanításában a korrupt és bukott kormányzatokkal szemben (amibe Isten népének kormányzata is sajnálatos módon beletartozott) megfogalmazta a maga programját és felvázolta azt az uralmat, amit ő szeretne megvalósítani. Ennek a programnak a kiteljesedéseként elmondott egy tanmesét.
Máté 25:31-46 arról szól, hogy egy bizonyos Király befogadja az országába azokat, akik szeretetből éltek, és elutasítja az arrogánsokat. Ha a Királyt a szövegkörnyezet alapján Jézusra értelmezzük, akkor kijelenthetjük: Isten országa mindenki előtt nyitva áll, kivéve az önigazult, arrogáns, másokat elítélő emberek előtt. Ők azok, akik ellenállnak annak, hogy a szeretet megmozdítsa a szívüket.
Egyes emberek szerint ezt a szöveget úgy kell értelmezni, hogy tudták a hitelveket, az egészségügyi parancsokat, a 10 parancsolatot, és ezt mind betartották, jól viselkedtek, ezért a mennybe kerülhetnek. Azonban a szövegben valami más látszik. Nem a megfelelő felekezethez való tartozásuk, gyülekezeti tagságuk, hitvallásuk, a parancsolatok megtartása és a jó magaviseletük miatt fogadta el őket a Király. Csupán azért, mert mertek szeretni. Észrevették azokat, akiket soha senki nem vesz észre.
Szerinted ezt jelenti a szükségben lévőkért végzett misszió?
Mit szólnál, ha átültetnénk a mai világba az evangélium szövegét? (Átirat forrása: Gondolatébresztő 2023/1/7)
Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek elé minden népet, ő pedig lelválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja. Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek az országot, amely készen áll számotokra a világ kezdete óta. Mert menekült voltam és befogadtatok; pedagógus voltam és kiálltatok mellettem; lelkészgyakornok voltam és mellém álltatok; az azonos nemű párommal jöttem a gyülekezetbe és helyet adtatok az első sorban; megittam havonta egy sört és megkereszteltetek; kiégtem, elfáradtam, zuhanok és magatokhoz öleltetek; gyerekként végigkiabáltam az istentiszteletet és áldottátok az Urat, hogy én is ott vagyok; idős demens voltam de huszadszorra is meghallgattatok; fogyatékos voltam és elvittetek nyaralni; női lelkész voltam és felszenteltetek; katolikus voltam és úrvacsorát adtatok nekem. Más voltam és elfogadtatok.
Ez milyen gondolatokat juttat eszedbe azzal kapcsolatosan, hogy mit jelent a “szükségben lévőkért végzett misszió”? Hogyan fedezheti fel valaki, hogy ő hogyan szolgálhat a szükségben lévőkért?
H. Zsombor
Megjegyzések
Megjegyzés küldése