Ugrás a fő tartalomra

2024/1/3 - Isten uralkodik (január 20)



 Isten uralkodikdoodle-crowns-sketch-crown-queen-king-coronet-vector-25127294.jpg

“Uralkodik az Örökkévaló, mint Király!

Dicsőségbe öltözött, királyi méltóság a palástja,

s erejét öltötte magára!

Megerősítette a világmindenséget,

hogy szilárd legyen, ne inogjon.”

(Zsoltárok könyve ​​93:1)


Múlt héten a zsoltárok és az imádság – főleg a panaszok, sérelmek, problémák Istennel való őszinte megosztása – volt a téma, de ezen a héten sem rugaszkodunk el nagyon ettől a gondolattól, noha egy kicsit más szemszögből vizsgáljuk meg Isten dicsőítése és az ima kérdéskörét.


Ahányan vagyunk, annyiféleképpen gondolkodhatunk Istenről, kis túlzással mégis hat csoportba oszthatjuk az emberiség róla alkotott képét. Az alábbiak közül te melyikkel tudsz leginkább azonosulni? 

1) Naturalizmus, 2) Panteizmus, 3) Deizmus, 4) Determinisztikus teizmus, 5) Megbékítési teizmus, 6) Jóindulatú teizmus.


Olvasd el a 8. és a 100. zsoltárokat! A fent felsorolt világnézetek közül melyeket találod meg ezekben a zsoltárokban is?


A zsoltárok könyve, noha műfajában különbözik a legtöbb bibliai irattól, témájában és világnézetében félreérthetetlenül ugyanabban a talajban gyökerezik, mint a Szentírás egésze. A zsoltárok énekei olyan axiómákra (alapigazságokra) épülnek, mint például az, hogy Isten teremtette az embert, állandó kapcsolatban van (illetve szeretne lenni) vele, és befolyással van az ember életére. Érthető módon, ezek nélkül az axiómák nélkül nem volna értelme imádkozni Istenhez, vagy dicsőíteni őt.


Az ima és a dicsőítés szerves részei a zsoltároknak – ám mindkettő teljesen értelmetlen volna, ha az énekek “címzettje” egy ugyanolyan, korlátozott, földi halandó volna, mint te, vagy én. Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban – és ezt a dicsőítésen keresztül is megtesszük – hogy Isten nem más, mint egy mindenható, teremtő uralkodó, akihez képest mi ugyan sokkal alacsonyabb szinten állunk, ám mégis szoros kapcsolat fűz bennünket össze.


Miért tartja fontosnak több zsoltár is, hogy leszögezze: Isten teremtette a Földet? Mit jelent ez a gondolat számodra? Mit von maga után ez a nagy képet, az emberiség, a világ létét, állapotát, helyzetét tekintve?


Persze nem egyszerűsíthetjük le a Zsoltárok könyvét – ahogyan a Biblia egészét sem – csupán az individuális Istenélmény és –megismerés leírására. A Biblia nem rólad, vagy rólam szól, még ha fontos tanítása van rólunk és nekünk is. A Szentírás olvasásakor szem előtt kell tartanunk, hogy az első olvasók – illetve esetünkben éneklők, hallgatók (tehát Izráel népe) – mit értett az alatt, ami az énekekben fennmaradt számunkra. Nem csupán egyénileg, hanem közösségileg is. Ez az oka annak, hogy sok zsoltár nem az egyén saját tapasztalataira (mint például Dávid némely zsoltára) hanem a közösséggel történt eseményekre fókuszál. A zsoltárok könyve hűen tükrözi a nép azon reakcióit, melyeket a tapasztalatok eredményeképpen különböző élethelyzetekben énekeltek a szövetségük Istenének.


Olvasd el egyszer a 75. zsoltárt! Milyen benyomást tesz rád első olvasatra? Milyen üzenete van ennek az éneknek?


A zsoltárok, éppúgy mint más lírai művek, vagy dalok, nem azért íródtak, hogy valaki “gyorsan átfussa” őket, mint ahogy tesszük egy használati utasítással, például. Ezek az énekek akkor érik el a céljukat, ha újra meg újra előadjuk, elénekeljük, vagy, mivel erre dallam híján már nincs lehetőségünk, (f)elolvassuk, meditálunk rajta. Úgy, ahogy egy verselemzés során, ízlelgetjük a sorokat, versszakokat, és megpróbáljuk megérteni, mit is akarhatott írni a szerzője.


Csak akkor érthetjük meg, milyen tanulsággal bír egy zsoltár a mi életünkben, a mi számunkra, ha eleget gondolkodtunk, meditáltunk, időztünk felette, ha feltártuk, hogy milyen élethelyzetről szólt akkor és ott.


Olvasd el újra a 75. zsoltárt, de most versenként! Többször is olvasd el mindegyik verset! Próbálj ki különböző bibliaolvasási “trükköket”!  Például: minden alkalommal a vers másik szavára helyezd a hangsúlyt. (Dicsérünk téged, Istenünk! / Dicsérünk téged, Istenünk! / Dicsérünk téged, Istenünk!) Minden alkalommal gondolkodj el rajta, miben változott a mondat értelme az új fókusszal! Figyeld meg, hogyan nyílik ki előtted a zsoltár értelme! Mit árul el számodra Istenről?


Barátod, Kikidoodle-play-pause-stop-button-Graphics-8165762-1.jpg


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2024/3/1 - Az evangélium kezdete (július 6)

  1. A z evangélium kezdete Miután Bemerítő Jánost börtönbe zárták, Jézus Galileába ment. Isten örömüzenetét hirdette: „Eljött az idő, Isten Királysága megérkezett! Változtassátok meg a gondolkodásotokat, az életeteket, és higgyetek az örömhírben!” Márk evangéliuma 1:14-15, EFO Mindenki, aki látott már valaha könyvet, tudja, hogy melyek azok a legfontosabb információk, amiket már csupán ránézésből, a könyv borítójáról meg tudunk állapítani. Olyanokra gondolok, mint például a könyv címe, a szerzője, jobb esetben a könyv hátulján egy rövid összefoglalót is találhatunk a témájáról, cselekményéről. Persze mondanom sem kell, hogy az emberiség történelmének nagy részében ezek közül egyik sem volt elvárás – igaz ez a Bibliánkban található 66 könyvre, és köztük a negyedévünk témájára, Márk evangéliumára is. Márk evangéliuma, noha kiemelt szerepe van az evangéliumok sorában, egyiket sem köti az orrunkra – ma nézzük meg, mit tudunk, mit nem, és mit feltételezünk erről a könyvről! Evangélium ...

2015/3/12 - Pál missziója és üzenete

Mielőtt belekezdenénk Pál „missziói stratégiájának” tanulmányozásába, érdemes megemlítsük, hogy ha Pál nincs, emberileg nézve nincs keresztyénség. Ő volt a nagybetűs MISSZIONÁRIUS. Pálnak egyetlen dolog kötötte le minden idejét és figyelmét, ez pedig a misszió volt. Igen, jól értetted. Mindent hátrahagyott, minden mást feleslegesnek ítélt, és teljes erővel arra a küldetésre koncentrált, amit a Damaszkusz felé vezető úton kapott ( ApCsel 9:1-31 ). Ez egy jól felépített stratégiát eredményezett, aminek nézzük most meg néhány pontját!

2025/3/11 - Hitehagyás és közbenjárás - „Aranyborjú a szívekben (szeptember 13)

11. Hitehagyás és közbenjárás - „Aranyborjú a szívekben” (Szeptember 13.) Képzeld el, hogy több ezer évet utazunk vissza az időben, hogy ott álljunk mi is a Sínai-hegy lábánál, várva Mózest, aki már napok óta fent van a hegyen, hogy Istennel beszéljen. De hol van már? Visszajön egyáltalán? Van ott „valaki” tényleg, akivel beszélni tud? Egyre nő a feszültség, és az úgy érezzük, hogy kell valami, ami látható, kézzelfogható, amihez kapcsolódhatunk. Aminek elmondhatjuk a kéréseinket, kérdéseinket, akitől várhatjuk a problémáink megodását, és akit hibáztathatunk a minket ért sérelmekért. Így születik meg az aranyborjú (2Mózes 32). Miért volt vonzó az aranyborjú Izráel népének? Te ma milyen helyzetben érzed magad úgy, mint ők a hegy lábánál – türelmetlenül, kapaszkodót keresve? Első hallásra nevetségesnek tűnik az összegyűjtött fülbevalókból és ékszerekből öntött aranyborjú előtt táncolni és kiáltani: „Íme, a te istened, Izráel!” (2Móz 32:4). Ma már senki nem állít szobrot a nappalijába és ...