2024/1/6 - Felkelek (február 10)

 

Felkelek!

De az Örökkévaló így felel: „Most már felkelek!
A nyomorultak segélykiáltására felelek,
megmentem a szegényeket,
megszabadítom azokat, akik arra várnak!” (Zsoltárok 12:6)

“Most már ideje felkelni!” - hallatszik a jól ismert mondat az ajtón túlról, de valahogy nem visz rá a lélek. Persze, kikiabálok, hogy megnyugtassam, de azért még a szemem csukva, és a takaró alól is épp csak nyaktól fölfele látszik valami. Mindjárt kelek. Csak még öt perc. Mi az az öt perc? Nem azon fog múlni a késés. Én gyorsan összeszedem magam. “Mostmár tényleg ideje felkelni!” - Már a nyitott ajtóból szól a hang. Jól van… Most tényleg felkelek!

Emlékszem, hogy diákként szinte minden napom így kezdődött. Kikászálódtam az ágyból, majd fel a ruhát, egy falat reggeli, aztán rohanás a buszra. Hú, de nem szerettem felkelni.

Kicsit neked is olyan, mintha Isten is halogatná a “felkelést”? Te nem szoktad néha úgy érezni, hogy Isten alszik, és nem figyel, mert ha figyelne, biztos tenne valamit?

Láttad a Gyűrűk Urát? (Esetleg olvastad?) Emlékszel a jelenetre, amikor a legelején Gandalf a következőket mondja Frodónak: “Egy mágus sosem késik, Zsákos Frodó! És korán se jön soha. Pontosan akkor érkezik, amikor akar.” Valahogy így működik Isten is. Nem késik, csak nem a mi elképzeléseink szerint időzít. A fenti igében nem azt ismeri be Isten, hogy egész eddig halogatta a munkát. Pusztán azt mondja, hogy lesz egy pillanat, amikor felkel, és ebben biztos lehetsz.

Gondolkodtál már azon, hogy Isten miért nem tesz semmit amikor a világ tele van kihasznált, elnyomott, kizsákmányolt emberekkel? Mit gondolsz, miért nem ragadja ki őket ebből a helyzetből?

Rengeteg ember elnyomásban él jelenleg a világon. Ha csak arra gondolunk, hogy hányan dolgoznak éhbérért, vagy végeznek gyakorlatilag rabszolgamunkát, máris egy hatalmas embercsoporttal állunk szemben. Mégis azt kell mondanom, hogy ez nem csak róluk szól.

Milyen kizsákmányolási formákat különböztetnél meg? Szerinted megkülönböztethetjük az ezekhez való hozzáállásunkat? Szerinted Isten tesz különbséget?

Isten a szeretet. Amikor azt olvassuk, hogy haragra gerjed, az sosem a gyűlölete miatt van, hanem a szeretete miatt. Isten szeret téged, a szomszédot, a kölyköt, aki rágcsálja óra közben a radírt, a sofőrt, aki áthajt a piroson… Mindenkit szeret.

Ez olyan, mint amikor a gyerekek veszekednek, és a szülő igazságot tesz köztük. Nem azért csinálja, mert az egyiket jobban szereti, a másikat meg kevésbé. Azért tesz rendet, mert szereti őket, és a köztük lévő kapcsolatot félti. Egymás haját tépve nehéz játszani.

Isten is azt szeretné, ha mi emberek egymással jó kapcsolatban lennénk. Szeretné, ha te és én, ha nem is puszipajtások lennénk, de normálisan élni tudnánk egymás mellett, úgy, hogy nem ártunk egymásnak. (Esetleg ha szükséges akár segítünk is egymásnak.) Isten a szeretet, de ez azt is jelenti, hogy mint a szülő, rendet tesz a gyermekei között.

Neked is félelmetes az ítélet gondolata? Hogy szoktad elképzelni azt, hogy Isten ítél? (Nyugi, nem kezdünk fenevadozni!)

Emlékszem mennyire rettegtem az ítélettől régen, és mennyit kellett tanulnom, hogy ne érezzek így. Hadd segítsek egy kicsit, hogy a benned levő esetleges feszültséget kicsit oldjam! Első dolog amit ismételten szeretném ha az eszedbe vésnél Istennel kapcsolatban: Ő a szeretet. Ha ez így van, akkor valahogy az ítélet sem szólhat arról, hogy ki kerül a jó vagy rossz oldalra a listán. (Az egy másik sztori. Ezt a Mikulás csinálja.)

“Mert Isten úgy szerette az embereket, hogy az egyszülött Fiát adta oda cserébe értük, hogy aki hisz a Fiában, az ne pusztuljon el, hanem örök életet kapjon.” (János 3:16)

Gondolom ez az ige nem új neked, max más fordításban olvastad eddig. Kicsit értelmezzük együtt!

1.: Kiket szeretett Isten? Kik tartoznak bele a csoportba?

2.: Kit áldozott fel? Ki volt számára Jézus?

3.: Miért áldozta fel Jézust?

4.: Mi Isten célja minden emberrel ezek szerint?

Tudom, ezek pofon egyszerű kérdések, de kicsit gondold végig, mert ez az alapja mindennek! Isten szeretné, ha te és én vele lennénk örökre. Ő felkel, hogy rendet tegyen. (“Ítéletet mondjon”.) Ez az ítélet nem arról szól, hogy kapsz majd egy jó nagy sallert. Isten ítélete érted, és nem ellened szól. Az Ő vágya, hogy szabad legyél, nem az, hogy szenvedj vagy félj.

Isten felkel. Mostmár felkel. Elkezdi a rendrakást, hogy te és én szabadok legyünk, és vele együtt lehessünk örökké. Én már alig várom. Hát te?

Dávid