13. A végidő képei (Június 28.)
Fiatalként a végidőkről beszélgetni szerintem érdekes téma, és nagy kihívás. Most kezdjük az életet, miért akarnánk a végéről gondolkodni? Sőt, nem is csak a miénkről, az egész világ végéről. Furcsa, távoli, talán olyan irreálisnak tűnik. Bevezetésképpen gondolkodjunk erről:
Te hogyan fogalmaznád meg, miért lehet vagy érdemes beszélgetni erről a témáról? Vagy épp miért nem?
Az egyházunk ezt hivatalosan így fogalmazza meg: „Az Adventista Egyház küldetésének érzi, hogy az egész világ előtt képviselje a törvény és az evangélium, a hit és a cselekedetek csodálatos összhangján alapuló „örökkévaló evangéliumot”, méghozzá olyan módon, ahogy azt a Jelenések könyvében maga Jézus Krisztus tárta fel követői számára (Jel 14.)” Az adventisták azok, akiket Isten az utolsó időben elhívott arra, hogy „megtartsák Isten parancsolatait és Jézus hitét.”. Hirdessék a hármas angyali üzenetet (Jel 14) és benne az örökkévaló evangéliumot.
Valamiért úgy érzem, hogy a hivatalos magyarázat, bár adhat küldetéstudatot, még mindig nem kerek. Én nagyon sokat gondolkodtam ezen fiatalon. Úgy fogalmaztam meg magamnak: „E hitelv megélése közben nem szabad elfelejtenünk, hogy minél inkább megkülönböztetjük magunkat másoktól, annál magányosabbak leszünk, és ilyenképpen ki vagyunk téve a bizonytalanságnak.”
Na, de csapjunk is bele a heti témánkba: a végidő képeibe. A Biblia tele van olyan történetekkel, amelyek párhuzamait megtalálhatjuk a Jelenések könyvében. Viszont nagyon óvatosan kell eljárni ilyenkor, nehogy minden mindennel kerüljön párhuzamba és hasonlítson az egész inkább egy detektívtörténetre.
Az adventista végidőről való gondolkodásban nagy hangsúlyt kap – de véleményem szerint nem csak a végidőben fontos – az imádat tárgya. Mit vagy Kit imádunk?
Szerintetek mi a különbség a szeretet és az imádat között? A szeretetet lehet fokozni, vannak szintjei? Ugyanaz ez a két fogalom?
Amikor próféciákról, és ehhez hasonló képekről gondolkodunk, ne felejtsük el, hogy ez nem jövendőmondás. A prófécia annyi, hogy „Isten szemével látni a jelent”. Azaz, ha ebből az egészből nem tudunk levonni valamilyen következtetést a mai énünk számára, akkor nem léptünk ki az elméletek és konteók világából.
Jónás próféta történetét olvasva egy egészen más irányból gondolkodhatunk a végidőről és az erről szóló próféciákról. A könyv Ninive majdnem elpusztulását írja le és azt, hogy miként menekült meg a város. Jónás 3,4 részben egy nagyon éles kijelentést olvashatunk Istentől: „még 40 nap és elpusztul Ninive…”
Nem akarok spoilerezni, de akkor nem pusztult el Ninive.
Gyakran előfordul Istennél, hogy valamit kijelent, ami aztán nem történik meg?
Fontos megfigyelni, hogy, bár ki nem mondva, de Isten feltételhez kötötte ígéretét, mondhatni „feltételes prófécia” volt.
Vajon a világ vége is ilyen? Ha igen, miért nem?
Ismerve a történet végét, tudjuk, hogy a niniveiek bűnbánata megmentette őket. Érdekes kérdés számomra itt az alázat és a bűnbánat szerepe. Néha nekem olyan ez, mintha feladnám magamat.
Lehet-e bennem olyan alázat, mint Ninivében, a nagy városban volt? Ez nem gáz?
Tudjátok, a bűnt első sorban nem konkrét dolgok mentén kell definiálni. Bűn az, ami elválaszt. A bűn elválaszt minket Istentől és egymástól.
A bűnbánat, vagy helyreállítás éppen az, hogy meglátjuk azokat a dolgokat, amelyek elválasztanak Tőle, meglátjuk életünket az ő kegyelmében! És meglátjuk a másik embert is Isten kegyelmében! Mert Isten szava mindig ugyanúgy ítélet, ahogyan kegyelem. Ő oda akar fordulni az emberhez. Kapcsolódni akar. Keresi a velünk való közösséget.
Ha Máté evangéliuma 24,42-43 versét nézzük, akkor azt látjuk, hogy nem tudjuk mikor jön el a „végidő”. Ez talán ijesztő. De tudjátok, én úgy látom, hogy nem is azt a kérdést kellene feltennünk, mikor jön el a vég. Isten teremtette ezt a világot, ezért biztos vagyok benne, hogy az újjáteremtéssel minden csak jobb lesz. A kérdés a végidők kapcsán számomra inkább az, hogy szeretnék-e igazán ott lenni.
Miért vagyok keresztény? Csak meg akarok felelni egy vallási előírásnak vagy életmód, életstílus számomra a kereszténység, ami mindennél jobb, mint amit a világ adhat?
NaTomi
Megjegyzések
Megjegyzés küldése