2025/3/1 – Elnyomatás: Előzmények és Mózes születése (július 5)

 

1. Elnyomatás: Előzmények és Mózes születése (Július 5.)

“Sok idő telt el, és Egyiptom királya meghalt. Izráel népe pedig egyre csak sóhajtozott és nyögött a rabszolgaság terhe alatt. Segítségért kiáltottak, és szavuk feljutott Istenhez, aki meghallotta jajgatásukat, és visszaemlékezett az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségére. Látta Izráel fiait, és jól ismerte minden szenvedésüket.” (Mózes második könyve 2. fejezet 23-25. vers)

A Bibliában található legelső öt könyvet Mózesről nevezték el, arról a személyről, aki az izraeli nép vezetőjeként lépett fel akkor, amikor a leginkább szükség volt rá. A kivonulás története mai napig a zsidóság számára az egyik legmeghatározóbb, legfontosabb esemény, amire évről-évre visszaemlékeznek és megünneplik a páskaünnep alkalmával. A következő negyedévben erről, a Kivonulás könyvéről fogunk tanulni és Mózesről, aki az egész esemény katalizátora volt. Ahhoz azonban, hogy bele tudjunk kezdeni a témánkba, először néhány alapvető kérdésre kell választ találnunk. Kezdjük is az elején!

1. Hogyan jutottunk idáig? - Avagy: az előző részek tartalmából.

Ahhoz, hogy értsük, mi is történik a kivonulás és a pusztai vándorlás 40 éves időszakában, tudnunk kell azt is, hogy hogyan kerültünk ide. Szedd össze, hogy mire emlékszel Mózes első könyvének történetei közül!

Mózes első könyve a földi élet első pillanataitól kezdi a leírását. Az első 11 fejezet a tökéletes teremtésről, majd a tökéletlen folytatásról szól és arról, hogy milyen hamar milyen radikális változás következett be a földön a bűn hatására. Aztán a 12. fejezetben megjelenik Ábrahám, aki (Noéhoz hasonlóan) hűségével bizonyságot tesz róla, hogy Isten követése előnyökkel, jutalommal, védelemmel és nem utolsó sorban egy új otthonnal jár – a kezdeti nehézségek után végül gyermeke születik (egy rövid izmáeli kitérőt követően) Izsák személyében, és remény csillan a nagy nemzetnyi leszármazottra, melyet Isten ígért neki korábban. Izsák az apja nyomdokaiba lépve, hozzá hasonlóan igaz és bűnös egyszerre (simul iustus et peccator) akinek két gyermeke, Ézsau és Jákob szintén megélik a saját mélységeiket és magasságaikat. Bizonyára már ebből a rövid összefoglalóból is érzed a könyv libikóka-szerű jellegét (egyszer fent, máskor lent), ami Jákob tizenkét gyermekével ér a csúcsára. Vagy a gödör mélyére, attól függ, hogy honnan nézzük.

Ismered József történetét? Foglald össze röviden a fontosabb részeit! Milyen ponton (magasan, vagy mélyen) zárul József története és ezáltal Mózes első könyve is?

2. Hol vagyunk most? - Avagy: gyenge kezdés után erős visszaesés.

Legkonzervatívabb számítások alapján 64, mások szerint körül-belül majdnem 300 év telt el József halála és a Kivonulás könyve eseményeinek kezdete között. Izrael népe a maroknyi betelepülőből (70 fő 1Móz 46:27 és 2Móz 1:5 szerint) egy egész embertömeggé duzzadt (hatszázezer férfi, 2Móz 12:37). Azonban nem csak a népesség száma, de a társadalomban betöltött helye is változott az eltelt időszakban.

Milyen helyzetbe került Izrael népe közvetlen a kivonulást megelőzőleg? Milyen módszerrel próbálta a fáraó visszaszorítani az izraeli szaporulatot? Kik a Kivonulás könyve első hősei? (2Móz 1:9-22)

Mózes is hasonló módon megmenekül a haláltól édesanyja szeretetének és Isten gondviselésének hála. (2Mózes 2:1-9 - a mózeskosár eredettörténete.) A történetből nem egyértelmű módon azonban Mózes mindvégig tisztában volt származásával, és noha a fáraó házában nevelkedett, nem feledkezett meg népéről. Olyan érzésünk van, mintha bántaná az igazságtalanság, ezért már a feltűnésekor Izrael oldalára áll a fáraóval és az egyiptomi néppel szemben.

Olvasd el 2Móz 2:10-15 verseit! Milyen érzéseket kelt benned ez a szakasz? Mit tesz az igazságérzeteddel? Kinek volt igaza a történetben? Mózesnek? A kritikus izraelitának? A fáraónak? Meddig mehet el az ember, ha igazságtalanságot lát? Hol a határ?

3. Miről szól a Kivonulás könyve? - Avagy: egy nemzet születése.

Mózes öt könyve alapvetően az izraeli nemzet születésének történetét írja le. Kicsit hasonlít a magyarok honfoglalására, vagy Romulusra és Remusra, Róma alapítóinak történetére. Azonban szemben a múlt hősies átfestésével, Egyiptomot nem a nép győzi le, nem háborúban szereznek földet és hatalmat, nem csodaszarvas (vagy csodafarkas) segédkezik az új otthon megtalálásában – egészen Mózes ötödik könyvének utolsó verseiig nem jön el a dicső honfoglalás. Ellenben Isten az, aki minden lépésben igazgatja úgy Mózes, mint a nép lépteit, rendezi az ügyüket.

A Kivonulás könyvének egyik legfontosabb pillanata a Sínai-hegynél történt szövetségkötés lesz majd (erről a 8. héten fogunk részletesebben beszélgetni), ahol Isten a Tízparancsolat által Alkotmányt és Alaptörvényt ad a népének. Ezt a szakaszt nem csak Mózes második könyve 20. fejezetében, de Mózes ötödik könyvében is megtalálhatjuk (5Móz 5:4-21) kicsi, de annál fontosabb különbséggel:

Vesd össze a két parancsolatgyűjteményt, különösen az alábbi verseket figyelembe véve:

Mózes második könyve 20:8-11

Mózes ötödik könyve 5:12-15

Mi a fő különbség? Mi lehet ennek az oka? Gondolkozzatok közösen a Kivonulás könyve (és az egész egyiptomi szabadulás) fő mondanivalójáról az utóbbi verzió alapján!

A Kivonulás könyve nem csak arról szól, hogy egy nép hogyan menekül meg egy nagyhatalom karmai közül. Nem egy hős megmentőt avat be a halhatatlan hithősök csarnokába Mózes személyében. Még csak nem is csupán arról, hogy hogyan lesz az eleinte 70 tagú családból egy hatalmas nemzet. Persze ez mind benne van, de az egész mögött ott húzódik a gondolat, hogy Isten soha nem hagyja cserben azt, aki kicsi, elnyomott, bántalmazott, vagy az emberek által magára hagyott.

Mit jelentenek számodra ezek a gondolatok? Tudsz azonosulni a nép helyzetével a könyv legelején? Milyen reménységed van a változásra vonatkozóan?

Tarts velünk a jövő héten, amikor csipkebokrot fogunk égetni!

Nyugi, csak vicceltem! Tűzgyújtási tilalom van.

Barátod, Kiki