2025/3/2 – Az égő csipkebokor (július 12)

 

2. Az égő csipkebokor (Július 12.)

A tervek arra valók, hogy felrúgjuk őket, legalábbis az akciófilmek erre tanítanak. A főhős kitalálja, hogy hogyan fogja megoldani a problémát, legyőzni az ellenfelet, majd a film hátralevő 30 perce arról szól, miként baltázza el itt-ott a dolgot (kivéve persze John Wick).

Mózes élete tele van ilyen tönkrement tervekkel. Egy jó kis kimenekítési tervvel, de erről az előző tanulmányban olvastatok. A terv sikerül, és a következő terv, hogy Mózes majd nagy ember lesz Egyiptomban. Ez persze befuccsol, és helyette elmenekül Midiánba és pásztornak áll. Nem éppen áhított előléptetés, de megteszi. Legalábbis neki tetszik. Majd jön egy nagy esemény ami tönkreteszi ezt az idilli állapotot, és elkezdődik a Biblia egyik leghíresebb történetsorozata.

Neked volt már olyan, hogy elterveztél valamit és valahogy teljesen máshogy alakult minden? Volt hogy jobb lett a vége mint az eredeti terv?

Mózes élete többször is felfordul. Először amikor elmenekül, aztán amikor visszamegy Egyiptomba. Na de most nézzük meg miért is megy vissza, nézzük meg az égő (és beszélő) csipkebokor történetét! (2Mózes 3:1-4:17) Kezdjük az elején:

“Majd ezt mondta: Én vagyok atyádnak Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene. Ekkor Mózes eltakarta az arcát, mert félt rátekinteni az Istenre.” (2Mózes 3:6)

Miért van szükség arra, hogy Isten bemutatkozik Mózesnek? Isten hogy mutatkozik be ma nekünk? Te hogy ismerted meg Őt?

A beszélgetés első fele Isten bemutatkozása és Isten indítéka, hogy miért akar foglalkozni a népével. Isten mint egy együttérző Isten, biztosítja Mózest, hogy figyel a saját népére. Észrevette a fájdalmas kiáltásokat, és meg akarja menteni őket. (2Mózes 3:7-10)

Aztán jön egy rész, ahol Mózes szabadkozik. Bemutatkozik egy nem túlzottan magabiztos, eléggé határozatlan személy, aki inkább a foteljében nézné végig a műsort ha tehetné. Kifogás kifogás hátán. “Kinek nézel te engem…?” (2Mózes 3:11) “Mi van ha nem hisznek nekem?” (2Mózes 4:1) “Légyszi ne! Én nem vagyok jó szónok!” (2Mózes 4:10) Végül már nem csak kifogás hanem könyörgés: “Kérlek ne engem! Bárki mást csak ne engem!” (2Mózes 4:13)

Olyan ez, mint amikor elöntöd hogy el fogsz járni futni. Minden alkalommal találsz egy jó kifogást miért ne menj.

Neked milyen kifogásaid vannak? Gondolkoztál már rajta, hogy milyen feladatod lehet a közösségben ahol vagy?

A történet végén mégis Isten győz. Meggyőzi Mózest, és mi ezért ismerhetjük a nevét mint nagy szabadító.

Mindenkinek vannak tervei. Szeretnénk ha egy bizonyos úton haladna a történetünk. Ez nagyon  sokszor nem így történik. Isten terve nem egyezik a miénkkel, és ha úgy van, bele is szól. Közbeavatkozik, és másfelé terel bennünket, mi pedig vállalhatjuk vagy kifogásokat kereshetünk.

Isten ma hív téged hogy vegyél részt a terveiben. Ne kifogásokat keress! Kelj fel és tedd a dolgod!

Dávid