Ugrás a fő tartalomra

2015/3/3 - Akit nem mondanánk misszionáriusnak

Nem mindig a főhős a főhős!

Minden történetben vannak mellékszereplők. Olyan személyek, akiknek megvan a maguk kis élete, akik nincsenek reflektorfényben. De róluk olyan sokszor megfeledkezünk. A főszereplők körül forog a világ, mindenki ismeri a nevüket, a Facebook oldalukon ezernyi lájkot gyűjtenek minden egyes mosolygós, vagy éppen búskomor képük alá. Tetteik fontosak mások számára, már-már példaképként tekintenek rájuk.
Hajlamosak vagyunk ilyenkor megfeledkezni a mellékszereplőkről. Akik ugyanolyan, sőt, sok esetben sokkal fontosabb részei az életünknek, a történetnek. Akik csendesen tevékenykednek, mindenféle feltűnés nélkül. A fenti képen vajon ki a főszereplő és ki a mellékszereplő? Vagy ez a kérdés nem is ilyen egyszerű? Vizsgáljuk meg kicsit jobban:
„Minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem.” (Máté 7:17 )

Vajon mit szólnál, ha egy rákos beteghez beállítana egy kislány azzal, hogy „Bárcsak Isten útján járnál, és akkor kigyógyulnál a betegségedből!”? Őszintén, milyen arcot vágnál hozzá? Mekkora lenne benned a hit? Olvasd el a Királyok második könyvének ötödik fejezetét, és tedd fel magadnak a kérdést: vajon mekkora hit kell ahhoz, hogy higgy egy idegen kultúrából jövő leánynak? Mekkora hit kell, hogy előbb a bálványimádó királyhoz fordulj engedélyért, majd elmenj a kislány szülőföldjére és ott hétszer megmártózz egy folyóban, csak mert egy „próféta” ezt tanácsolta?

De fordítsuk csak meg a dolgot, és ne a halálos beteg, így voltaképpen az „esélytelenek nyugalmával” cselekvő Naamán szemszögéből nézzük a dolgot. Vajon mekkora hit kell az ártatlan kislánynak, hogy átadja ezt az üzenetet: keresd Istent! Nem kérdés, hogy az Úr őt, ezt a kis csöppséget, aki fogolyként, szolgálóként egy idegen nemzet részévé vált, azért küldte, hogy általa csodát művelhessen. Mert Márk 2:17 szerint: „nem azért jöttem, hogy igazakat, hanem hogy bűnösöket hívjak megtérésre.”
Valószínűleg senki nem foglalkozott azzal, hogy ki is igazán ez a leányzó. A történetből még a neve sem derül ki. Nem egy főszereplő alkat, nincs hosszas monológja, nem zengenek róla hőskölteményeket és nincs hatalmas rajongótábora. Mégis, a főszereplőknek, különösképpen Istennek, szükségük van ezekre a névtelen hősökre, akik csendesen teszik a dolgukat és általuk csodák születhetnek.
„Sok leprás élt Izráelben Elizeus próféta idejében, de egyikük sem gyógyult meg, csak Naámán, pedig ő nem is Izráelből, hanem Szíriából származott.” (Lukács 4:27, EFO)
Már csak az a kérdés: a te életedben vajon kik a mellékszereplők?

csibu

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2015/3/12 - Pál missziója és üzenete

Mielőtt belekezdenénk Pál „missziói stratégiájának” tanulmányozásába, érdemes megemlítsük, hogy ha Pál nincs, emberileg nézve nincs keresztyénség. Ő volt a nagybetűs MISSZIONÁRIUS. Pálnak egyetlen dolog kötötte le minden idejét és figyelmét, ez pedig a misszió volt. Igen, jól értetted. Mindent hátrahagyott, minden mást feleslegesnek ítélt, és teljes erővel arra a küldetésre koncentrált, amit a Damaszkusz felé vezető úton kapott ( ApCsel 9:1-31 ). Ez egy jól felépített stratégiát eredményezett, aminek nézzük most meg néhány pontját!

2024/4/7 – Boldogok, akik hisznek (november 16)

  Boldogok, akik hisznek (…) boldogok, akik nem látnak és hisznek. János evangéliuma 20:29 János evangéliumában számos egymástól különböző, eltérő hátterű emberrel találkozhatunk, akiknek más volt a hite, a tapasztalata, de mindannyian bizonyságot tettek Jézus kilétéről. „Ímé, az Isten Báránya” (Jn 1:36)! „Megtaláltuk a Messiást” (Jn 1:42). „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy az Izráel Királya” (Jn 1:50)! „Vajon nem ez a Krisztus” (Jn 4:29)? „…magunk is hallottuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ő a világ üdvözítője” (Jn 4:42). „Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van tenálad” (Jn 6:68). „Igen, Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia, akinek el kellett jönnie a világra” (Jn 11:27, ÚRK). „…noha vak voltam, most látok” (Jn 9:25). Meg tudjátok mondani egy-egy megszólalás alapján, hogy ki mondta? Kik voltak ezek az emberek? Beszélgessetek róla, hogy melyik történet ismerősebb számotokra, melyik kevésbé? Melyik szereplő (érzelmi) helyzetébe tudjátok leginkább beleképz...

2024/3/4 – Példázatok (július 27)

  Példázatok Ezt is mondta nekik: „Gondoljátok át alaposan, amit hallotok! Amilyen mértékkel mértek, ugyanazzal fognak nektek is mérni. Sőt, még ráadást is kaptok. Akinek ugyanis már van, annak majd még többet adnak. Akinek azonban nincs, attól még azt is elveszik, amije eddig volt.” Márk evangéliuma 4,24-25 EFO Talán már nektek is feltűnt, de Jézusnak gyakran voltak nehezen érthető mondatai, amik már akkor fejtörést okoztak hallgatóinak. Most, 2000 évvel később, a Biblia olvasóit pedig még inkább zavarba ejtik ezek a megszólalások. Gondoljatok csak az olyan kijelentésekre, mint a fentebbi alapige! Próbáljátok megfejteni, mit jelenthet ez a mondat önmagában! A kérdést akár találós kérdésként is feltehetnénk: mi az, amiből ha valakinek van, még többet kap belőle, ha viszont nincs (vagy úgy tesz, mintha nem lenne), akkor a meglévőt is elveszik tőle? Természetesen nehéz megoldást találni egy ilyen gondolatra, különösen ha kiragadjuk azt a szövegkörnyezetéből. Hiszen Jézus mindig vala...