A tanítványok képzése 1. és 2.
A tanítványok képzése 1.
„Aki engem akar követni, az tagadja meg magát, vegye fel és vigye a keresztjét, úgy kövessen. Aki meg akarja menteni a lelkét, vagyis az életét, az el fogja veszíteni. De aki értem és az evangéliumért feladja az életét, vagyis a lelkét, az fogja igazán megmenteni. Mit ér, ha az ember megkapja az egész világot, de elveszíti a saját magát? Ugyan mit adhat azért, hogy megmentse a lelkét?” (Márk 8:34b-37 – EFO)
„Így van ez az Emberfiával is. Ő sem azért jött a Földre, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak. Azért jött, hogy életét váltságdíjul adja, és ezáltal sokakat megmentsen.” (Márk 10:55 – EFO)
Hogy megértsd, és követni tudd a tanulmányt, most egy hosszabb szakasz elolvasására kérlek, illetve adok néhány szempontot, amire figyelj közben. Tehát: Olvasd el Márk evangéliumából a 8:22-10:52-ig tartó részt.
- Milyen visszatérő elemeket, gondolatokat, kifejezéseket találsz benne?
- Milyen témát hoz elő Jézus újra és újra, amivel a tanítványok végig nem tudnak mit kezdeni?
- Milyen különböző hibás/emberi elgondolásokkal fordulnak Jézushoz a tanítványai?
FIGYELJ! A gondolatébresztő tanulmány nem követi pontosan a szombatiskola gondolati sorrendjét, így javasoljuk, hogy olvasd hozzá a jövőheti tanulmányt is!
***
Vakok meggyógyítása (Márk 8:22-26 és 10:46-52)
Ha végigolvastad az előbb megadott szakaszt, feltűnhetett, hogy egy vak meggyógyításával kezdődik, és egy másik vak meggyógyításával ér véget. Tudnod kell, hogy Márk nagyon tudatosan építette fel az evangéliumát, szóval nem véletlen, hogy ez a két történet foglalja keretbe ezt a részt.
Milyen lelki állapot állítható párhuzamba a vaksággal? Milyen a lelkileg vak ember? Mire van szükség hozzá, hogy meggyógyuljon? Miben hasonlít a tanítás folyamata egy vak ember meggyógyításához?
A látás helyreállítása a lelki látást nyert tanítványság metaforája. Az eddig látottak és tapasztaltak alapján a tanítványok szeme megnyílt arra, hogy lássák, ki valójában Jézus, és mi az ő küldetése, szándéka az emberiséggel. Az első vak érintés útján gyógyult meg, ahogy a tanítványok is a Jézussal való fizikai találkozás következtében látták meg benne a próféták által megjövendölt Messiást.
A második vak gyógyítása egészen másképp történik. Jézus azt mondja neki: „Menj el, a te hited meggyógyított.” Mire pedig a 10. fejezethez érünk, a tanítványok szeméről egy másik vakság is le kellene hulljon. Az itt elhangzó tanítások azonban már nem kézzelfoghatóak, a hitükre van szükségük, hogy változást hozzon az életükbe. Hogy mik ezek a magasabb szintű tanítások? Erről fog szólni a folytatás!
Jézus a Messiás (Márk 8:27-30)
A tanítványok eljutottak tanulmányaiknak arra a szintjére, ahol meg tudják válaszolni nem csak azt a kérdést, hogy kinek mondják az emberek Jézust, hanem azt is, hogy ők mit gondolnak, ki a mesterük. Péter helyes választ ad: „Te vagy a Messiás!”
Mit jelent a ’messiás’ szó? Miért (volt) fontos a zsidók számára az ő megjelenése? Milyen előzetes tudással rendelkezhettek a tanítványok a messiás szerepével, feladatával kapcsolatban? Milyen bibliai alapjai voltak a tudásuknak és miben tévedtek ezen értelmezés során?
A zsidók nagyon régen várták (sőt, várják a mai napig) a messiást, aki megszabadítja őket az elnyomásból, és egy új, dicsőséges korszakot hoz el számukra. Az Ószövetség számos pontján találunk próféciákat, amik erre mutatnak előre (pl.: 4Mózes 24:17-18, Ézsaiás 9:1-7, Zakariás 9:9-10). De Jézus – bár megfelelt ezeknek a próféciáknak – nem olyan uralom eljövetelét hirdette, amilyenre az akkori kor emberei számítottak. Nem döntötte meg a Római Birodalom uralmát és nem hozott dicsőséget a zsidó népnek. És most, amikor a tanítványok ötösre vizsgáztak, és várták volna, hogy na, most megtudják a hatalomátvétel részletesebb terveit, Jézus valami egész másról kezdett beszélni.
Jövendölések a keresztről (Márk 8:31-32, 9:30-32 és 10:32-34)
Miután a tanítványok bizonyították, hogy felismerték Jézusban a Messiást, Jézus egy újabb szintre emeli a tananyagot, és a szakasz több pontján is nagyon konkrét jövendöléseket fogalmaz meg, melyek azonban nem egy új birodalom születéséről, hanem az ő haláláról szólnak.
Hogy reagálnak ezekre a kijelentésekre a tanítványok? Vajon miért akarja Jézus mindenképpen átadni nekik ezt az információt? Szerinted mennyire sikerült végül átadnia ezt a tanítást?
Olvasd el az Ézsaiás 53:2-12 részét! Milyennek mutatja be ez a prófécia a Messiást?
Volt már veled olyan, hogy valamit nagyon sokáig nem értettél vagy nem tudtál elfogadni, végül szembesülnöd kellett vele, hogy bizony nem volt igazad? Mi eredményezte a változást?
Először Péter szemrehányást tesz neki, majd nem értik, de rákérdezni sem mernek, végül pedig inkább témát váltanak, újra és újra visszatérve ahhoz a messiásképhez, amivel azonosulni tudnak és akarnak: a dicsőséges harcos hőssel, aki Izrael trónjára ül. Vannak olyan információk, amiket hiába osztanak meg veled; addig, amíg nem tapasztalod meg a saját bőrödön, vagy nem látod a tulajdon szemeddel, nem tudsz mit kezdeni velük. Úgy tűnik, hogy a tanítványok számára ez pontosan egy ilyen lecke lesz.
A megdicsőülés hegye (Márk 9:1-13)
Az első jövendölés után egy héttel, Jézus továbbképzésre viszi három tanítványát: Pétert, Jakabot és Jánost. Felmennek egy hegyre, ahol Jézus hirtelen elváltozik, fény és dicsőség sugárzik róla, majd egy felhő borítja be mindnyájukat. Ugyanúgy, mint a Sínai-hegyen is történt Mózes és Illés történetében, akik ugyanígy álltak Isten jelenlétében. És ekkor megjelenik ez a két próféta, akik most Jézus mellett állnak, és Isten kijelentése hallatszik: „Ő az én szeretett fiam! Őt hallgassátok, és engedelmeskedjetek neki!”
Olvasd el Mózes és Illés Istennel való találkozásának történetét (2Mózes 24:12-18, 33:18-23 és 1Királyok 19:7-13)! Milyen Isten ezekben a történetekben? Miért van szüksége ezek alapján az embereknek Jézusra, az emberré lett Istenre?
Jézus Isten dicsőségének fizikai megtestesülése. Sokkal könnyebb emberként közel kerülni hozzá, ugyanakkor nagyon könnyű abba a hibába is beleesni, hogy ő is csak egy ember. De Jézusban maga Isten válik királlyá, mégpedig úgy, hogy szenved és meghal saját népe bűneiért. De ezt megérteni sokkal nehezebb, mint eljutni a korábbi tanításokból arra, hogy ő a Messiás. Ahhoz, hogy a tanítványok szeme megnyíljon erre az igazságra, hitre van szükségük.
Bogi
A tanítványok képzése 2.
„Aki engem akar követni, az tagadja meg magát, vegye fel és vigye a keresztjét, úgy kövessen. Aki meg akarja menteni a lelkét, vagyis az életét, az el fogja veszíteni. De aki értem és az evangéliumért feladja az életét, vagyis a lelkét, az fogja igazán megmenteni. Mit ér, ha az ember megkapja az egész világot, de elveszíti a saját magát? Ugyan mit adhat azért, hogy megmentse a lelkét?” (Márk 8:34b-37 – EFO)
„Így van ez az Emberfiával is. Ő sem azért jött a Földre, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak. Azért jött, hogy életét váltságdíjul adja, és ezáltal sokakat megmentsen.” (Márk 10:55 – EFO)
Hogy megértsd, és követni tudd a tanulmányt, most egy hosszabb szakasz elolvasására kérlek, illetve adok néhány szempontot, amire figyelj közben. Tehát: Olvasd el Márk evangéliumából a 8:22-10:52-ig tartó részt.
Milyen visszatérő elemeket, gondolatokat, kifejezéseket találsz benne?
Milyen témát hoz elő Jézus újra és újra, amivel a tanítványok végig nem tudnak mit kezdeni?
Milyen különböző hibás/emberi elgondolásokkal fordulnak Jézushoz a tanítványai?
FIGYELJ! A gondolatébresztő tanulmány nem követi pontosan a szombatiskola gondolati sorrendjét, így javasoljuk, hogy olvasd hozzá a múltheti tanulmányt is!
***
Három párbeszéd (Márk 8:27-38, 9:30-37 és 10:32-45)
Ahogy az előző tanulmányban már kiderült, Jézus és a tanítványok egészen mást értenek az alatt, hogy Jézus a Messiás. A tanítványok fejében ez egy Dávid házából származó győztes hadvezért jelent, aki megmenti Izrael népét a rómaiakról, míg Jézus számára azt jelenti messiásnak lenni, hogy szenvedő szolgaként (Ézsaiás 53) életét adja azért, hogy elhozza Isten uralmát. A tanítványok pedig nem értik meg őt. Azt hiszik, hogy Jézus követése sztárt csinál majd belőlük az új és dicsőséges országban, Jézus azonban világossá teszi: őt követni olyan, mint meghalni és a saját keresztedet hordozni. Azt jelenti, hogy elutasítjuk az erőszakot, a büszkeséget, az önzést, és életünket szeretetből mások szolgálatára adjuk.
Keresd meg azokat a részeket a Márk 8:22-10:52 között, amik arra utalnak, hogy a tanítványok nem értik Jézus szolgálatának lényegét! Van közöttük olyan, amivel azonosulni tudsz?
Olvasd el az alapigéket (Márk 9:34b-37 és 10:55)! Miért fontos, hogy megértsük, miért jött Jézus emberként közénk?
Ha Jézust követed, olyanná válsz, mint ő. Ha még nem vagy olyan, nem baj, de törekedj rá! Hogy miben akarja Jézus, hogy hozzá hasonlíts? Erről fog szólni a folytatás!
Ki a nagyobb? (Márk 9:33-37 és 10:35-45)
A tanítványok messiásképéből egyenesen következett, hogy abban az új, rómaiaktól felszabadított új királyságban ők vezető szerephez jutnak majd (naná, hiszen ők a kezdetektől, a nehézségekben is Jézus mellett álltak, aki akkorra király lesz). Annyira foglalkoztatta őket ez a téma, hogy többször is előjön közöttük. Ugyanakkor az, ahogy Jézus elől próbálják titkolni (9:34), érezteti, hogy tudják, mi lenne Jézus véleménye a vitájukról.
De egy másik fajta magasabbrendűségi érzés is megjelenik ebben a részben, amit a tanítványok a „kívülállókkal” szemben éreznek. Kívülállók itt nem a pogányok, hanem azok, akik nem tartoznak közéjük, a tanítványok közé, akik nem ismerik Jézust olyan közelről, mint ők (9:38), akik nem értenek annyit, mint ők (10:13), akik nem hagytak hátra mindent érte, mint ők (10:28).
Ha őszintén magadba nézel, te is voltál már olyan helyzetben, hogy valaki(k)nél többnek, jobbnak érezted magad. Vajon hol a határ az egészséges és az egészségtelen “ebben én jobb vagyok, mint mások” között?
Gyakran veszem észre, hogy adventistaként jobbnak tartjuk magunkat más keresztényeknél –hasonlóan, mint a tanítványok. Mi ennek az oka, és hogy lehet ezt az egészséges oldalon tartani?
Ne okozz megütközést! (Márk 9:38-10:12)
Abból a feltevésből kiindulva, hogy ők jobbak a többieknél, a tanítványok megtiltották másoknak, hogy Jézus nevében tegyenek csodákat, és Jézus ekkor egy nagyon izgalmas, de sokszor félreértett tanítást mond el nekik: „jaj annak, aki miatt közülük akár csak egy is elveszíti a hitét”. Más fordítások szerint annak, aki mást elgáncsol, megbotránkoztat, megakadályoz, bűnbe visz, bukását okozza.
Te milyen értelmében ismered az itt leggyakrabban megjelenő ’megbotránkoztat’ kifejezést? Az előbb felsorolt rokonértelmű kifejezések milyen irányban árnyalják ezt a jelentést?
A bűn azt a távolságot jelenti, ami elválaszt Istentől. Nem a rossz cselekedeteket, azok ennek csak következményei, vagy mondjuk úgy: a bűn az a betegség, aminek a tünetegyüttese a számtalan rossz cselekedetünk. De bűn nem csak az én Istentől való távolságom, hanem az is, amikor mást távolítok el Istentől. Ismered a valláskárosult kifejezést? Na, ezt jelenti megbotránkoztatni valakit.
És itt jön egy nagyon nehezen értelmezhető szakasz az örökké égő gyehenna tüzéről, és arról, hogy inkább csonkítsuk meg magunkat, de ne engedjük, hogy akár egyetlen testrészünk is bűnbe vigyen minket. Sőt, a végére oda kerül egy ilyen kijelentés is: „Mert mindenkit tűzzel sóznak meg”. Ha azt gondolod, hogy ez teljes agyrém, egyet kell értsek veled, hosszú órákat töltöttem azzal, hogy keressem a magyarázatot rá. Nem gondolom, hogy nincs más értelmezési lehetőség, de most megosztom veled, mire jutottam én.
A só és a tűz együttes használata itt minden bizonnyal a 3Mózes 2:13-ra utal, több fordítás erre rá is erősít azzal, hogy egy magyarázó folytatást fűz hozzá: „és minden áldozatot sóval szórnak meg”. A só tehát az áldozatok bemutatásához kellett, és Isten szövetségét jelképezte. Amikor a hívőket tűzzel sózzák meg, ők maguk válnak egészen elégő áldozattá, ami összecseng a Márk 8:34-38-ban leírtakkal. Itt azonban a kiindulópont miatt nem azokért a bűnökért szól az áldozat, amiket magunk ellen követünk el, hanem a mások hitét kibillentő viselkedésről. Mert néha az, hogy a másik hite ne sérüljön, komoly áldozatokat kíván a mi részünkről.
Milyen tettekkel, szavakkal, viselkedéssel tudsz valakit eltávolítani Istentől? Keress példát a mindennapi életből, hogy milyen helyzetekben és hogyan kell gyakorold a másik hitének őrzését!
És akkor egy nehezebb kérdés: Hogyan lehet a Márk 10:1-12 közötti szakasz példája a másokért való életnek és a másokat el nem buktató tanításnak?
Hogy juthatunk Isten országába? (Márk 10:13-31)
Egy nagyon érdekes szembenállásra szeretnék még rámutatni ebben a részben. A tanítványok úgy gondolják, hogy Isten üzenetét a gyerekek nem érthetik meg, illetve hangoskodásukkal, fegyelmezetlenségükkel csak zavarják a tanítást, ezért mikor a szülők Jézushoz akarják vinni gyermekeiket, el akarják zavarni őket. Jézus azonban nem hagyja, sőt, a tanulmányozott szakaszban másodszor (lásd: 9:36-37) állítja példaként tanítványai elé a gyerekek hitét.
Ezek után egy, a törvényt kiválóan ismerő, gazdag fiatalember érkezik Jézushoz, és kérdezi meg tőle, mit tegyen, hogy üdvözüljön. Jézus pedig elhívja a tanítványai közé, de azt kéri tőle, hogy előtte mondjon le a vagyonáról. Erre ő elkomorul, és szomorúan elmegy. A tanítványok pedig nem értik a helyzetet, ezért felteszik a kérdést (figyeld, milyen fura ez az előző tanítás után): „Akkor egyáltalán ki kaphat örök életet?”
Milyen hite van egy gyermeknek? Miben tért el a gazdag ifjú hite?
És Jézus megadja a választ: nem emberi erővel üdvözülünk, hanem Isten ereje által. És mintha kicsit oda is szúrva a tanítványoknak korábbi (és ez után is még előkerülő) vitájukért, azt mondja, hogy az elsőkből könnyen lehetnek utolsók, míg az utolsókból elsők. És ezzel vissza is kanyarodtunk oda, hogy meg kell nyissuk a szemünket, és Jézus küldetését a maga valóságában látnunk. Nem öncélú életre hívott el minket, hanem a másokért való életre. A Messiás királysága halál és kereszthordozás. Meg kell halnom önmagamnak, hogy másokért éljek, és a másiknak szánt keresztet én cipeljem.
Bogi
Megjegyzések
Megjegyzés küldése