Az Atya, a Fiú és a Szentlélek
Amikor a Szentháromság szót halljuk, sokszor megjelennek az érvek, hogy „de nincs is benne a Bibliában!” Az „eredendő bűn” fogalma sincs benne, mégis „gyötörjük” vele egymást… Az, hogy magát a szót nem találjuk meg a szövegben, nem zárja ki, hogy a fogalom által jelölt valóság létezik.
A másik bevezető gondolat, amit fontos látnunk, hogy bennünket itt, Európában a görög gondolkodás, ill. logika alapján tanítottak gondolkodni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy számunkra minden eldöntendő kérdésre vagy-vagy alapon tudunk választ adni; valami vagy fekete, vagy fehér; vagy igen, vagy nem; stb. A bibliai gondolkodásban azonban sokszor ez nem segít, csak az „is-is gondolkodás”. Pl.: Jézus ember volt vagy Isten? A válasz igen, mert mind a kettő, ráadásul egyszerre. Mária szűz volt és szült; az üdvösség kegyelemből és cselekedetekből van, és még folytathatnánk. Számunkra az a lényeg, hogy egy Istenünk van, aki három személyben létezik; másképpen nem is lehetne Ő a szeretet (ha csak egy személy, kit szeret? A három egymás között éli meg a szeretetet).
„A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek.”
(Jn 14:26, SZIT).
Ki beszél ebben a mondatban? Kitől érkezik a Szentlélek? Mi a Szentlélek küldetése e mondat alapján? Miért kell eszedbe juttatnia Jézus szavait? Voltál már olyan helyzetben, amikor azt érezted, ez teljesedett benned? Milyen érzés volt? Beszéltél már személyesen Jézussal? Miről volt szó?
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa.” (3:16-17) „Ahogyan engem az élő Atya küldött el, és én az Atya által élek, úgy az is, aki engem eszik, élni fog énáltalam.” (6:57)
Miről szólnak ezek a versek? Mit jelent ez ma számodra? Erőt, reménységet adnak Jézus szavai? Hogyan? Milyen kétségek merülnek fel benned Jézus szavaival kapcsolatban? Mi lehet kétségeid mögött? Mit jelent számodra, hogy az úrvacsorai jegyek az örök életre vezetnek? Ennek a versnek a hatására változik a véleményed az úrvacsoráról? (ld. még a képhez készült kérdéseket…)
„Az Atya nem is ítél meg senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta át… Én önmagamtól nem tehetek semmit: ahogyan tőle hallom, úgy ítélek; és az én ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak az akaratát, aki elküldött engem.” (5:22,30)
Milyen érzéseid vannak, ha Isten ítéletéről hallasz? Mi húzódhat meg az érzéseid mögött? Miben segítenek számodra ezek a versek? Mit értesz meg az Atya szándékaival kapcsolatban? Mit jelent számodra, hogy Jézus kezében az ítélet? Miért lehet Jézus ítélete igazságos? Ez számodra jó vagy rossz hír? Mi ad neked reménységet?
„Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.” […] „Bizony, bizony, mondom nektek, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.” (15:16, 16:23)
Mit jelent számodra, hogy Jézus kiválasztott téged? Mit érzel most, amikor újra szembesülsz vele, hogy mindez a mennyei Atyától van? Mi a te utad a gyümölcstermésre? Egyáltalán mi ez a gyümölcs? Mi mindent kérhetsz Istentől? Miért? Tényleg „mindent” megad Isten? Miért igen, miért nem?
“Jézus így válaszolt nekik: Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki elküldött engem.” (7:16)
“Én azt mondom, amit az én Atyámnál láttam, és ti is azt teszitek, amit a ti atyátoktól hallottatok.” (8:38)
“Talán nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van? Azokat a beszédeket, amelyeket én mondok nektek, nem önmagamtól mondom; az Atya, aki énbennem van, ő viszi végbe a maga cselekedeteit.” […] “Jézus így válaszolt: Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet; azt pedig az én Atyám is szeretni fogja, és elmegyünk hozzá, és nála maradunk.” (14:10,23)
“Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda.” […] “Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben! Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.” (15:1,9-10)
“Mert maga az Atya szeret titeket, mivel ti szerettek engem, és hiszitek, hogy én az Istentől jöttem. Én az Atyától jöttem, és eljöttem a világba, de most elhagyom a világot, és az Atyához megyek.” (16:27-28)
“Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, Jézus Krisztust.” (17:3)
Mit árulnak el ezek a szakaszok Jézusról? Próbáld elképzelni, hogy Jézus itt ül a csoportunkban, és éppen most tanítja ezeket a szavakat! Hozzánk hasonló ember, mégis ilyeneket mond. Hogyan tudnál hinni neki? Indokold a válaszodat! Miben változott a véleményed az Atyaistenről Jézus személye miatt?
Jézus arról beszél Nikodémusznak, hogy újjá kell születnie (3:3-5). Az idős tanító nem érti, ez hogyan lehetséges. Jézus két személyre hivatkozik, akik által ő is, és minden más hívő újjászülethet:
“A szél fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hová megy: így van mindenki, aki a Lélektől született.” (3:8) → Mit tudsz meg ebből a Szentlélek benned végzett munkájáról?
“Ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa.” (3:14-17) → Mi Jézus szerepe az újjászületésedben? Mi a szeretet szerepe az újjászületésedben?
Mi emberek el vagyunk zárva egymástól. Nem érezzük, amit a másik, nem látunk egymás fejébe, korlátozottan értjük egymás szavait, sokszor félre is értjük egymást. Ez a bűn következménye. Szeretnénk egymáshoz kapcsolódni, de ennek határai vannak. Csak „valami” lehet közöttünk (barátság, szeretet, bizalom, stb.), ami mindig töredékes. Jézus és Atyja között nem „valami”, hanem „valaki” volt, ill. van: a Szentlélek. A Szentháromságban valóságos, nem korlátozott kapcsolat van.
„Szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adott Szentlélek által.” (Róma 5:5b) → Mi Isten szándéka az Őhozzá kapcsolódásunk minőségéről? Az újjászületettek között szintén már „valaki” van? Ez mit jelent számodra a gyakorlatban? Milyen perspektívák nyílnak meg előtted ennek a gondolatnak a hatására? Miért?
Nézzétek meg együtt Andrej Rubljov (1360–1430): Szentháromság ikonját. Melyik alak ki lehet? Kiről mit árul el ez az ábrázolás? Milyen érzéseket kelt benned ez az ikon? Mit gondolsz, miért?
Az asztalon egy kehely az úrvacsorát jelképezi, alatta egy kis négyszögben, állítólag, eredetileg egy tükör volt. Amikor a megfelelő helyre állt az ikon elé valaki, akkor önmagát látta benne, tehát közösségben a Szentháromsággal, egy asztalnál. Képzeld magad ehhez az asztalhoz. Milyen érzések és gondolatok jelennek meg benned?
Krisztusban „kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben. Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint, hogy magasztaljuk dicsőséges kegyelmét, amellyel megajándékozott minket szeretett Fiában. Őbenne van – az ő vére által – a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; kegyelmének gazdagsága szerint, amelyet kiárasztott ránk teljes bölcsességgel és értelemmel.” (Efézus 1:4-8)
Mit jelent az, hogy az Atyaisten már a teremtés előtt kiválasztott minket Krisztusban? Ezek szerint Fia testet öltését már a bűneset előtt elhatározta? Ez azt jelenti, hogy nem a bűn miatt öltött testet a Fiú; de akkor mi lehetett az eredeti terv? Ez mit jelent a számodra?
Fenyvesi Péter Pál
Megjegyzések
Megjegyzés küldése