Ugrás a fő tartalomra

2014/1/1 - Tanítványok és a Szentírás

„Buzgón tanulmányozzátok az Írásokat, mert azt hiszitek, hogy azok által kaptok örök életet. Jóllehet az Írások is rólam tanúskodnak(...)” (Jn 5:39 EFO)
Van az a szép magyar mondás, hogy „nem látja a fától az erdőt”. Sokszor vagyunk úgy sokmindennel, hogy annyira rákoncentrálunk egy adott dologra adott tulajdonságára, hogy éppen a lényeg vész el belőle. Hányszor felejtettük el, milyen jó dolgok történtek egy eseménydús napon, csak azért, mert a nap végén belerúgtunk az ágy sarkába? Vagy hányszor mentünk már haza úgy a gyülekezetből, hogy jobban megmaradt, ki mit csinált, mint hogy a lelkész miről beszélt a szószéken? És hányszor vagyunk úgy, hogy tökéletesen idézzük a Bibliából azokat a részeket, amik mások hibáira — vagy esetleg a sajátjainkra — mutatnak rá, miközben a lényeg, Jézus Krisztus elsikkad valahol a sorok között?
A tanítványság ugyan olyan, mint a tanulóság, vagy diákság. Az iskolában semmire nem mennénk egy adott tanórán, ha nem lenne egy gyűjtemény, aminek segítségével a tanár a fe-jünkbe verhetné, mi az, amit tudni kell, eloszlathatná a kételyeket, vagy éppen változást hoz-hatna a mindennapi gyakorlatunkba. Mint például a hetedikes kémiakönyvben az a sor, hogy „Soha ne szagolj a kémcsőbe közvetlenül.” Most már biztosan te se csinálod, de szükség volt erre az egy mondatra.

Ugyanilyen „tankönyv” a Szentírás, amiből a tanítvány nem csak azt tanulhatja meg, hogy szabad-e tenni bizonyos dolgokat, vagy nem, hogy bűn, nem bűn, vagy hogy egyes teológiai kérdésekre mi a jó válasz, de megismerheti a Mesterét, Jézus Krisztust is. A Mester pedig tökéletesen tudta forgatni ezt a szent tankönyvet.

Olvasd el a következő verseket, és jegyezd ki belőlük, hogy mit láthatunk Jézus Bibliához való hozzáállásán! Mire használja, és hogyan él azokkal az idézetekkel, amiket felhoz? Milyen a viszonya a Szentíráshoz?
Lk. 4:1-12: ___________________________________________________
Lk. 4:16-21: __________________________________________________
Mt. 12:3-8: ___________________________________________________
Jn. 10:34-37:  _________________________________________________
Mt. 5:17-39: __________________________________________________
Lk 10:25-28:__________________________________________________
Lk 24:13-32:__________________________________________________
Mit gondolsz, a mi életünkben hogyan tudjuk Jézushoz hasonlóan alkalmazni a Bibliát és a benne található törvényeket és tanításokat? Miért olyan fontos helyesen használni őket? Milyen előnyök és milyen hátrányok származhatnak a bizonyos hozzáállásokból?

Jézus nem csak tanított a Szentírásból, de másoknak be is bizonyította, hogy az, hogy ő Isten fia, alátámasztható a tekercsekből. Majd miután már a tanítványai követték őt, sőt, azokat is meg tudott nyugtatni vele, akik a gyásztól nem látták meg, hogy Jézus az, aki velük sétál az úton.


Aztán nézd meg a tanítványok hogyan folytatták az életeiket, miután megtanulták helyesen forgatni a szent iratokat! Olvasd el Mt. 12:15-21, Mk. 1:1-3, ApCsel 1:16-20, 3:22-24 és Róm 10:10 verseit! Figyeld meg, hogy hogyan ismerték fel azok a tanítványok, akik néhány lappal korábban még nem ismerték fel, hogy a Jézus, akit követnek nem a földi királyuk lesz, hanem annál sokkal hatalmasabb, azt, hogy a próféciák hogyan függnek össze azzal, amit megtapasztaltak!

Mostantól tekints a Szentírásra a legizgalmasabb tankönyvedként!
Öveket bekötni, indul a tanítványképzés!

Kiki

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2025/1/1 – Isten őszinte szeretete (január 4)

1. Isten őszinte szeretete (Január 4.) Ebben a tanulmányban Isten jelleméről fogunk gondolkodni. Arról, hogyan tudja kiegyensúlyozottan bemutatni a szeretetteljességet és igazságosságot egy személyben anélkül, hogy ellentmondásokba ütközne. És mit jelent az, hogy számunkra is hasonló életet szán, amelyben mindenkit egyenlőként kezelünk, és igazságosan bánunk velük, akár ösztönösen jön, hogy ilyen módon mutassunk szeretetet az irányukba, akár tudatos erőfeszítés kell hozzá. Olvassátok el Egyszerű Fordítású Bibliából Hóseás próféta könyvének 1. fejezetét! (A világosabb megfogalmazás és a magyarázó jegyzetek segítenek jobban átlátni.) Ismertétek ezt a történetet? Mit mond ez számotokra Isten jelleméről? Beleillik az istenképetekbe, hogy Ő néha ilyen furcsa dolgokat is kérhet a követőitől? Miért? Beszélgessetek ezekről! Isten hűsége és szeretete dacára saját választott népe újból és újból fellázadt ellene. A Szentírás ezért mutatja be többször is úgy az Urat, mint aki egy rossz házasságban...

2025/1/10 - A hatalom gyakorlásának szabályai (március 8.)

  10. A hatalom gyakorlásának szabályai (Március 8.) A hatalom Gyerek voltam még, amikor egy idős lelkész megtanított nekem egy szójátékot: "Azt mondják a hatalmasok, hogy akinek hat alma sok, annak hatalma sok, de akinek hatalma nincs, annak hat alma sincs." A közmondás azt az ironikus gondolatot hordozza, hogy a hatalom és az anyagi javak közötti összefüggés sokszor igazságtalanul alakul. A hatalommal bírók könnyebben jutnak hozzá a javakhoz, míg a hatalom nélküliek számára az alapvető dolgok is elérhetetlenek lehetnek. Szerinted mit jelent a hatalom? Neked milyen hatalmad van? Kik azok, akik rajtad gyakorolnak hatalmat és hogy viseled? Van olyan személy, akit felruháztál hatalommal?   Közjogi értelemben, a hatalom megszerzésének két útja van. Demokratikus környezetben a választók felhatalmaznak valakit közvetlenül, vagy megbízott küldöttjeik által. Ebben az esetben a polgárok legalább egyszerű többsége átadja valakinek, vagy egy csoportnak a hatalom gyakorlásának jogát, am...

2025/1/2 – Szövetség és szeretet (január 11)

 2. Szövetség és szeretet (Január 11.) Keresztény körökben gyakran emlegetjük a görög agapé szót, amely a feltétlen, önfeláldozó és önzetlen szeretetet jelöli. Ezért ezt a szót gyakran egyedül Isten szeretetével azonosítjuk. Az igazság azonban az, hogy emberek is képesek így szeretni. Sőt, Isten is képes máshogyan szeretni, hiszen a szeretet saját természeténél fogva egy többdimenziós dolog. Így amíg az alábbi jól ismert versben az eredeti szöveg az agapét használja (“Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” János 3:16), addig például János 16. fejezetének 27. versében a fileó kifejezés áll az eredetiben („Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem”.) Egy újabb görög szó, amit ugyanúgy a szeretetre használunk, de annak valahogy egy másik rétegét fogja meg. A fileo a baráti szeretetet jelöli, ezért úgy is lefordíthatnánk, hogy ‘kedvel’. Tehát az utóbbi bibliaverset val...