2023/02/13 - Isten dicsőségének ragyogása (június 24)

 

13. Isten dicsőségének ragyogása

A fény egy olyan elektromágneses sugárzás, amelyet szemünkkel érzékelhetünk. Sok más ilyen sugárzás is körülvesz bennünket, amelyeket már nem érzékelünk, vagy legalábbis nem látunk, hiszen a szemünk 380-750 nm hullámhossz közötti elektromágneses sugárzást képes feldolgozni (lásd az ábrát!). Van egy nagyon jó mondás is, amit néha udvarlásnál bóknak is elsütünk. „A Napra lehet nézni, de rád nem, úgy ragyogsz!” 

No, erős kezdés, ugye? De jó dolog megismerni egy kicsit, hogy milyen kifejezéseket használunk, amikor a Bibliát értelmezzük/olvassuk.

De hogy tudjuk mindezt összekötni azzal, amit a Bibliában olvasunk a fényről és a ragyogásról?

A Szentírásban sokszor találkozunk a fénnyel, legtöbbször a sötétséggel társítva. A jó és a rossz harca. Ez az ellentét igazán Jézus Nikodémussal folytatott beszélgetésében érhető tetten:

„…a világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, s nem megy a világosságra, nehogy kiderüljenek a tettei. Aki ellenben az igazsághoz szabja tetteit, a világosságra megy, hadd derüljön fény a tetteire, amelyeket az Istenben vitt végbe.” (János 3:19-21 SZIT)

Az első napon Isten megteremtette a világosságot, s mellé a sötétséget, De még jobb, hogy a Jelenések könyvének végén, a 22. fejezetben, a sötétség eltűnik:

„Éjszaka nem lesz ott, ezért nem lesz szükségük sem lámpafényre, sem napfényre, mert az Úr Isten világossága fogja beragyogni őket. Isten szolgái királyok lesznek, és uralkodnak örökkön-örökké.” (Jel 22:5)

Ami nekem nagyon érdekes ebből, az az, amiről Jézus diskurált Nikodémussal. Értelmezzük ezt egy kicsit a látható fény definíciója alapján! Jézus, a fény, eljött a Földre, de mi képtelenek voltunk látni ezt a fényt, mert a bűn hatására beszűkült a látható tartomány. Sokszor könnyű pálcát törni az akkori emberek feje felett. Bezzeg, ha akkor éltem volna, én biztosan észreveszem, és láttam volna a dicsőségét. Én sajnos ma sem veszem sokszor észre. Ragyog mellettem, de inkább mást választok, szűkítve a látható fény tartományát.

Szerinted miért szűkítjük le sokszor a látható fény tartományát? Mi az, ami sokszor visszatart téged attól, hogy újra színesen láss? Milyen érzés, amikor színesen látsz?

Jézus el is hívott minket erre a látásra:

„Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.” (János 8:32 SZIT)

Ez akkor lehetséges, ha kitartunk mellette, és nem beszűkülünk, begubózunk az ezer éves „szent” tanításokba, ahogyan a farizeusok is tették. Jézus nem egy gondolkodás nélküli hitre hív.

Mit jelent az, hogy szabaddá tesz bennünket? Téged hogyan tesz szabaddá az igazság?

Még egy kicsit visszakanyarodok a jó öreg fizikához. Beszélhetünk elsődleges és másodlagos fényforrásokról. Az elsődleges fényforrás a fényt kibocsátó test (pl. Nap, villanyégő), míg a másodlagos fényforrás a rá eső fény hatására látható, azt reflektálja vissza (pl. Hold). Ezt a folyamatot is jól átültethetjük a saját életünkre nézve. Akit követünk, azt reflektáljuk vissza. Legyen az akár egy politikus, családtag vagy éppen Jézus vagy a gonosz.

„Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom, mert te teremtetted a mindenséget, akaratod hívott létre és teremtett mindent.” (Jelenések 4:11 SZIT)

Szerintem már sokat beszéltünk arról, hogyan ragyoghat rólunk Isten jelleme, de azért jó ismételni is ezt. A Hold is ragyoghat jobban, amikor közelebb van a Naphoz.

Milyen másodlagos fényforrás vagy? Milyen érzés, amikor ragyogsz? Hogyan tudsz még jobban ragyogni?

Egy témám még maradt. Isten dicsőségének ragyogása. De mi is az a dicsőség?

„Olyan kisugárzás és hódolatra indító méltóság, mely valakiből, aki igen hatalmas, az őt szemlélőre kiárad és azt a csodálat vagy az imádat magatartására készteti. … A dicsőség azonban leginkább Istenre vonatkozik. Nem magát Istent jelenti, hanem személye kisugárzó megjelenését, önmaga dicsőséges megmutatását. Ezért sokszor kapcsolatban áll a »látni, meglátni« (2Mózes 16:7; 33:18; Ézsaiás 40:5) vagy a »megjelenés«-t kifejező igékkel (2Mózes 16:10; 5Mózes 5:24; Ézsaiás 60,1).”

Mitől dicsőséges Isten? Hogyan nyilvánul ez meg rajtam, mint másodlagos fényforráson?

Két záró költői kérdés: Észreveszed ezt a Dicsőséget? Bemutatod ezt a Dicsőséget?

Balázs