A spiritizmus leleplezése
„Mert maga az Úr fog leszállni a mennyből riadóval, főangyal szózatával és Isten harsonájával, és feltámadnak először azok, akik Krisztusban meghaltak, azután mi, akik élünk, akik megmaradtunk, velük együtt elragadtatunk a felhőkben az Úrral való találkozásra a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk” (1Thessz 4:16-17, ÚRK).
Márciusban jelentették be, hogy a nagypapakorú – de egykor legendás – Mike Tyson visszatér a boxringbe, és július 20-án összecsap az influenszerből lett bokszolóval, Jake Paullal. A nagy küzdelem látványos felvezetése után azonban Tyson egészségügyi gondok miatt visszavonulót fújt, így a várva várt meccset elhalasztják. A nagy küzdelem elmarad, sajnos. Pedig nagyon szeretjük a nagy küzdelmeket.
Szerencsére egy másik, nagyon izgalmas Nagy Küzdelem még most is folyik. Bár, ha engem kérdezel, igazán vége lehetne már.
A negyedév 13 tanulmányából a 10-ediknél tartunk: a Hetednapi Adventista Egyház egyik központi hitelvét – a Nagy Küzdelmet – ízlelgetjük továbbra is. Ahogy a korábbi tanulmányokban is olvashattátok, ez az a keret, amelybe az adventisták igyekeznek a múltat, a jelent és a jövőt belehelyezni. 19. századi úttörőink ezt a magyarázatot találták legalkalmasabbnak arra, hogy az élet nagy és nehéz kérdésein gondolkozzanak, használható válaszokban reménykedve.
Te miben érzed, hogy a Nagy Küzdelem dúl körülötted, vagy esetleg benned? Egy mindenható Isten helyében te már véget vetettél volna neki? Mit gondolsz az alábbi igékről: Ef 6:12; Mt 10:34?
A Nagy Küzdelem kerettörténet szerint kettő nagy vezető “harcol” egymással a történelem folyamán. Habár leegyszerűsítésnek tűnhet az életet ilyen duálisnak, fekete-fehérnek látni, a Nagy Küzdelem mégis ilyen elmélet. Neked mi a véleményed a fekete-fehér dolgokról? Az előző tanulmányokban mélyebben megismerhettük az egyik oldal stratégiáját. Most ideje egy kicsit megismernünk a másik oldal stratégiáját is.
A Nagy Küzdelem elmélet – többek között – az alábbi bibliai kifejezéseket gyűjti össze a 66 bibliai könyvből, egységesítve azokat egy homogén csoport és annak vezetőjének leírására: Sátán, Lucifer, kígyó, Leviatán, ördög, tisztátalan lélek, gonosz lélek, démon. Akármit is jelentsenek ezek a szavak…
Milyen érzés ezeket a szavakat leírva látni, kimondani, hallani? Felfigyelsz magadban bármi mértékű aggodalomra, félelemre, szorongásra? Vagy esetleg a tartózkodásra, óvatosságra, körültekintésre, figyelmességre? A háborúban természetes reakció a félelem. Hát még, hogyha láthatatlan, természetfeletti erők csapnak össze bennünk és körülöttünk. Hogyan lehet úgy hinni a Nagy Küzdelem történetében, hogy közben nem félsz?
A különböző nem-túl-kedves lények fenti felsorolása fontos: a szavak jelentését rengeteg dolog befolyásolja a fejünkben, amelyet nehéz tetten érni, vagy visszakövetni. A több ezer évvel ezelőtti emberek irodalmi műveitől kezdve, a 21. századi horrorfilmek, mesék, különböző babonák, irodalmi és egyéb alkotások, más emberek élménybeszámolói, és még ezer más dolog hangol elő, korlátozza le, vagy éppen tágítja ki számunkra ezeket a fogalmakat, és azt, hogy hogyan fogjuk fel ezt a bizonyos “másik oldalt” – legtöbbször teljesen tudattalanul. A megfoghatatlan szavak szubjektív jelentése valaki számára lebegő lepedőként, míg más számára egy vörös, patás, vasvillás, kecskeszerű lényként jelenik meg. Megint más számára egy fekete-galambszárnyú, selymes bőrű férfiként, vagy kígyóként, sárkányként, csúnya szörnyként, vagy akár egy testetlen erőként jelenik meg. Szerinted nincs túl sok az ember fantáziájára bízva?
Mi lehet a veszélye annak, hogyha ezzel túl sokat foglalkozunk? És mi lehet annak a veszélye, ha ezzel túl keveset foglalkozunk, és nem merünk kérdéseket feltenni?
Egy határmenti kisváros egy úttörő misszionáriusa egyszer beszámolt nekem arról az élményéről, hogy a buszon elesett, mert – idézem – “fellökte a Sátán”. Őszintén szólva nem tudtam mit kezdeni a történetével. Sajnáltam, hogy elesett. Te mit mondtál volna neki? Mit gondolsz erről? Érdemes egy aranyközéputat meghatározni valahol a babonák világa és a szkeptikus sátán-tagadás között? Ha van ilyen aranyközépút, akkor azt te hogyan tudnád megfogalmazni?
Nézzük meg közelebbről az egyik “ijesztő” szót: ördög. Neked milyen képeket dob ki a kereső, ha rákeresel erre a szóra? Nekem egy vörös, patás és szarvas lényt dob ki, akinek vasvilla van a kezében. De miért? A Bibliában hol található ilyen leírás az ördögről? Ha tudnád ez a szó, vagy más szavaink a listáról milyen furcsa utakat jártak be a történelemben, mire a fejünkben élő szubjektív és furcsa képeknél kilyukadtunk…
Az “ördög” úgy van görögül, hogy διάβολος (diabolos). Ez a szó két részből áll: “dia” (keresztül, át, között) és “ballein” (dobni). A szóösszetétel jelentése: “rágalmazó, vádló”. Ő az, aki torzítva jelenít meg másokat. Úgy “dobálózik” a szavaival, az információval, hogy másokra rossz fényt vessen, főleg Istenre, a Szeretetre. Az ördög a sárdobáló, aki bemocskolja mindazt, ami valóban és mélységesen szép, olyannyira kiforgatva mindent, hogy a végén már nem is tudod mit gondolj. Szerinted mennyire használunk ilyen stratégiákat manapság? Ismerős ez a fajta gátlástalan torzítás?
A Nagy Küzdelem szerint az ellenség, a “másik pólus” dolgozik. Azon dolgozik, hogy bemocskolja az istenérzékelésed: nehogy elhidd, hogy Isten a Szeretet. Azon dolgozik, hogy úgy torzítsa az istenképet a fejedben (akár logikus érvekkel, akár érzelmi hatásokkal és élményekkel, traumákkal), hogy azt gondold, Isten nem fogad el, úgy ahogy vagy. Valamit csinálnod kell, hogy Istent rávedd, hogy szeressen: vezekelj, javítsd meg magad, tarts bűnbánatot, keresztelkedj meg, engedelmeskedj, csináld ezt-azt-vagy-amazt. Rávesz, hogy fordulj ezoterikus manipulációkhoz, vagy egyéb “varázsláshoz”. Hátha azzal manipulálhatod Őt. Észre sem veszed, és becsempésződnek ilyen gondolatok a fejedbe.
Mennyivel másabb az alábbi idézetben található istenkép? “Isten nem alkalmaz kényszert. Mindenkinek szabad akaratot és döntési lehetőséget adott. Isten nem talál örömet a szolgai engedelmességben. Azt akarja, hogy teremtményei azért szeressék, mert méltó rá. Azt akarja, hogy azért engedelmeskedjenek, mert tudják, hogy Ő bölcs, igazságos és jóakaratú Isten. Azok, akiknek helyes fogalmuk van ezekről a tulajdonságokról, szeretni fogják Istent, mivel a jellemvonásai iránti csodálat vonzza őket” (Nagy Küzdelem c. könyv)
Egy módon lehet csak győzni a Nagy Küzdelemben: csodálkozz Isten gyönyörűségén! Akik megpillantják, milyen is Ő valójában – akik meglátják, hogy milyen csodálatra méltó az Ő kedvessége, milyen elfogadó és átformáló az Ő végtelen és feltétel nélküli szeretete, azok majd örömmel találkoznak vele a feltámadás reggelén. Ők bátran hullanak a karjaiba.
Zsombor
Megjegyzések
Megjegyzés küldése