Fenyegető konfliktus
„Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te igéd igazság!”
Jn 17:17
Talán közhely lenne feltenni kapásból azt a kérdést, hogy “szerinted mi az igazság?”, ezért kezdjük inkább egy idézettel! Albert Einsteinnek tulajdonítják azt a gondolatot, miszerint:
„Egy hajó biztonságban van a kikötőben, de nem oda épült.”
A hajónak nem az a célja, hogy a kikötőben álljon.
Az adventizmus egy különleges elhívás. Az én látásom szerint nem csupán egy vallás, egy száraz intézmény. Egyházunk, elhívott népként, küldetésének tekinti Krisztus közeli visszajövetelének hirdetését. Ehhez néha használhatunk szavakat is…
A próféciamagyarázatok, exegézisek mindig tisztánlátást és tiszta szívet kívánnak meg. Meg kell tudnunk különböztetni a vallásgyakorlatunkat a bennünk élő hittől.
Gyakran átvonul egy hívő ember vallásos életén a kiüresedés árnyéka. Amikor a vallás üres gyakorlattá, hétről hétre csak programok sorozatává válik. Eljárok a gyülekezetbe, de csak szokásból. Talán nem is ad lelki élményt. Csak elvégzem a rám bízott szolgálatot, mint egy adott napi házi feladatot, de nem találkozom Istennel. Nem találkozom a másik emberrel. Kiüresednek a kapcsolataim, sőt…néha magammal is csak futólag találkozom. Úgy gondolom, hogy ez az igazán fenyegető konfliktus, amivel szembe kell nézni a végidőben.
Az ember kapcsolatra van teremtve és ezek a kapcsolatok összefüggnek egymással: ahogyan magammal vagyok kapcsolatban, úgy vagyok kapcsolatban másokkal és Istennel is. Ha a kapcsolatok meginognak, de legfőképpen bizonytalanná válik az Istennel való kapcsolatom, akkor az adventi várakozás szorongássá alakul át. Lelkem kiszárad.
Ehhez képest sokszor halljuk, hogy milyen nagyszerű és kiváló képességekkel rendelkezünk. A Biblia úgy mondja, hogy sok talentumot kaptunk. De megvan a képességünk arra is, hogy másokat megbántsunk, lelkükön sebet ejtsünk. Hibázunk akkor is, amikor nem akarunk.
Ha feltenném azt a kérdést nektek, hogy mi a Jelenések könyvének egyik legelső és legfontosabb üzenete, mire gondolnátok?
Talán a jártasabbaknak a hármas angyali üzenet jut eszükbe és jól gondolják, mert a könyvben tényleg ez a központi üzenet. Ahhoz, hogy a Jelenések könyvét és az abból tanultakat megfelelően tudjuk értelmezni, mindig kontextusba kell helyezni. Fontos hozzá a háttértudás, de ha nem találjuk meg a próféciákban a lelki mondanivalót, nem találjuk meg benne Istent. Érdemes tudni, hogy Jelenések könyve miért prófétai könyv, mit jelent az, hogy apokalipszis mint műfaj, és miért is van benne körlevél!
Az aktuális kérdésünk igazából az, hogy egy nagy küzdelemben, ami a jó és rossz között zajlik, hogyan várod Krisztust? Ehhez jó, ha elolvassuk Jelenések könyvének 1,17. versét!
Azt látjuk, hogy van itt egy felszólítás, „Ne félj”!
A Jelenések könyvének egyik legkiemelkedőbb üzenete az volt, hogy bátorítsa az embereket. Az első üzenet, amit Jézus ebben a látomásban Jánoshoz intéz, a “ne félj”. Miért? Ha elkezdünk a világvégével foglalkozni, nagyon sok bajt, tragédiát és traumatizáló dolgot fogunk találni. Azonban a Biblia ezt úgy helyezi kontextusba nekünk, hogy tisztán leírja: Isten uralja a világegyetemet. Jelenések könyve minden fejezetében jelen van vagy utalást találunk Isten trónjára. A világegyetem központja nem a félelem, nem a félelem fejedelme, hanem a Teremtő Isten! Az evolúció és a teremtés közötti vita egy fontos aspektusa nem az, hogy kinek van igaza, hanem az, hol a helyem a világban?
Ezért olyan fontos hétről-hétre találkoznunk Vele szombatonként. Nem azért reménykedünk, hogy kitaláljuk a jövőt, hanem azért, hogy értelme legyen a jelennek. Jézus jelenlétének a tudatában, Krisztusközpontúan szemléljük a mindennapjainkat.
Tudjátok, a félelemnek, a haragnak van egy nagyon érdekes tulajdonsága. Ez is tettekre sarkallja az embert. A Biblia elismeri ezeket az érzéseinket, úgy a fájdalmat, mint a haragot, de mindent a szeretet által motivált élet elősegítésére használja.
Ha haragusztok is, de ne vétkezzetek! (Ef 4,26)
Hallotok majd háborúságról, nyomorúságról. Nehéz idők jönnek…és ne higgyük azt, hogy ezek csak materiális próbákat jelentenek… Könnyebb lenne olyasvalamivel harcolni, ami látunk magunk előtt! A történések arra figyelmeztetnek bennünket, hogy tegyük mérlegre lelki helyzetünket.
A Jelenések könyve beszél többféle fenevadról, amelyek rendkívüli jelentőséggel bírnak hitünk szempontjából. Ezek a fejezetek (Jel 13-14.) fontos üzeneteket tartalmaznak a végidőkkel kapcsolatban, és felhívják figyelmünket a hit és hűség fontosságára. A hetednapi adventista teológia szerint ez az üzenet különösen fontos számunkra, mert emlékeztet bennünket arra, hogy az utolsó időkben a hitünk próbára lesz téve. Fontos, hogy hűségesek maradjunk Istenhez és az Ő parancsolataihoz, még akkor is, ha ez üldöztetéssel és szenvedéssel jár.
A Jelenések könyvének ezen részei arra hívnak bennünket, hogy álljunk meg szilárdan hitünkben, és legyünk készek az utolsó idők kihívásaival szembenézni. Bízzunk Isten ígéreteiben, és tartsuk szem előtt, hogy Ő velünk van minden lépésnél. Imádkozzunk, hogy Isten adjon nekünk erőt és bölcsességet, hogy hűségesen kitartsunk mindvégig.
Mi, adventisták nem a világvégét várjuk, hanem Krisztust, akivel minden héten találkoztunk és velünk járt a hétköznapokban is.
Tomi
Megjegyzések
Megjegyzés küldése