Ugrás a fő tartalomra

2024/4/9 - Az élet forrása (november 30)



 Az élet forrása


Erre Jézus így válaszolt: „Igazán mondom nektek: nem Mózes adta nektek azt a mennyei kenyeret. Az igazi Mennyből jövő kenyeret Atyám adja nektek, mert az igazi, Istentől származó kenyér az, aki a Mennyből száll le, és életet ad minden embernek.”

Ekkor így kérték: „Uram, mostantól fogva mindig add nekünk azt a kenyeret!”

Jézus ezt felelte: „Én vagyok az a kenyér! Én adok életet! Aki hozzám jön, nem fog éhezni soha! Aki hisz bennem, nem szomjazik soha többé!”

János evangéliuma 6:32-35 (EFO)


Egyik jól ismert népmesénkben egy királynak három lánya van, akiket egyenként megkérdez arról, mennyire szeretik őt? A két idősebb lány szebbnél szebb hasonlatokkal, képekkel fejezik ki, mennyire is szeretik édesapjukat, míg a legkisebb lány egyszerűen, közönségesen csak annyit mond, hogy ‘úgy szeretem édesapámat, mint az emberek a sót.’ Az édesapa erre megharagszik, elűzi a lányát otthonról, akire végül rátalál egy királyfi, beleszeretnek egymásba, és megházasodnak, ahogyan ez a mesékben lenni szokott.


A menyegző napján azonban, amelyre az öreg király is hivatalos, a szakácsok és a felszolgálók azt az utasítást kapják, hogy az ünnepi vacsora során a lány édesapja elé minden fogást sótlanul helyezzenek le. A király így nem képes enni, mert nem esik jól neki az étel. A történet végén természetesen az öreg király tanul a leckéből, és bocsánatot kér a legkisebb lányától, mert rájön, milyen hatalmas dolog volt az, amikor a lány kijelentette, hogy úgy szereti édesapját, mint a sót. A lány és újdonsült férje végül megkapják az öreg király birodalmának legnagyobb részét és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.


Ha az evangéliumokat és Jézus szavait olvassuk, azt láthatjuk, hogy Jézus is a legkisebb királylányhoz hasonlóan gondolkodik. Ha önmagáról vagy küldetéséről beszél, gyakran a legegyszerűbb, leghétköznapibb képeket használja. Vegyük például az alapige szövegét!


Bár nekünk már megszokott és elfogadott ez a kép, de Jézus itt a legváratlanabb és legvalószínűtlenebb dologgal azonosítja magát: a kenyérrel. Ha egyik oldalról nézzük, a kenyér a legáltalánosabb és leghétköznapibb étel, amire csak gondolhatunk. Másik oldalról viszont az egyik legnagyszerűbb és legsokoldalúbb táplálék. A kenyér, valamilyen formájában, szinte minden kultúrában az egyik legalapvetőbb élelmiszer. Jelen van minden háztartásban, szinte minden étkezésnél, és a kenyérnek köszönhetjük az olyan ízletes ételeket is, mint a pizza, a hamburger, a rántott hús vagy a különféle szendvicsek.


Beszélgessetek egy kicsit arról, mit jelent számotokra az, hogy Jézus a kenyérrel azonosítja magát! Gondoljátok kicsit tovább a dolgot: mit jelent az, hogy ‘az élet kenyereként’ hivatkozik magára?


Jézus ezzel a hasonlattal azt akarta kifejezni, hogy a kenyérhez hasonlóan, ami táplál, és ezáltal életet ad, tőle kapunk életet, ami Isten legnagyobb ajándéka. És ha jobban belegondolunk, maga az élet is olyan, mint a kenyér, hiszen gyakran magától értetődőnek tűnik, és csak ritka esetben gondolunk bele, mennyire értékes is valójában.


Sőt, ahogyan a kenyeret is továbbgondolhatjuk, extrázhatjuk és különböző variációival gazdagíthatjuk az étrendünket (lásd a korábbi bekezdésekben), az élet is pontosan ilyen. Le lehet élni az életet a legegyszerűbb módon, csak a szükségleteinkre fókuszálva, de Jézus Krisztusnak más volt a terve:


“A tolvaj azért jön, hogy lopjon, gyilkoljon és pusztítson. Ezzel szemben én azért jöttem, hogy életet adjak, mégpedig teljes és túláradóan bőséges életet!”

János evangéliuma 10:10 (EFO)


Krisztus célja nem csak az, hogy túléljünk, hanem az, hogy életünk ‘túláradóan bőséges’ legyen, és ha lehet, kiélvezzük minden egyes pillanatát! Gyűjtsetek össze minél több olyan (akár hétköznapi, apró) dolgot, ami élvezhetővé teszi számotokra az életet!


Van még egy nagyon érdekes dolog abban, ahogyan János evangéliuma bemutatja Jézust és az élettel való kapcsolatát. Egyrészt, az evangéliumban számos példáját látjuk annak, hogy Megváltónk úgy beszél az életről, mint amit egyedül ő képes adni. Másrészt, Krisztus rendszeresen beszél örök életről is, sőt, gyakran még csak különbséget sem tesz a kettő között. Úgy beszél mintha most élt életünk már az örök élet lenne, még akkor is, ha ezt időre ‘felfüggeszti’ egy átmeneti halál.


Ezen túl az is kitűnik az evangélium szövegéből, hogy az élet bármennyire is ajándék, mégis mintha valamilyen feltételhez lenne kötve az abban való részesülés.


Olvassátok el az alábbi igéket! János evangéliuma szerint mi szükséges ahhoz, hogy valaki (örök) életet kapjon?


János 3,14-16

János 5,24

János 6,40

János 20,31


És mi van azokkal, akik valamilyen okból nem hisznek Krisztusban? (Soha nem hallottak róla, esetleg elutasították azt a bántalmazó istenképet, amellyel életükben találkoztak, stb…) Szerinted ezeknek az embereknek esélyük sincs arra, hogy örök életet kapjanak?


Az én meglátásom szerint ez a kérdés sokkal bonyolultabb annál, hogy mi, emberek megválaszoljuk. A jó hír pedig az, hogy Jézus egészen máshogy ítél, mint mi (ld. János 8,15-16). Az evangélium pedig elsősorban azoknak az első századi zsidóknak/ keresztényeknek szólt, akik várták a Messiást és tisztában voltak vele, mit jelent a belé vetett hit vagy az ő elutasítása. Amiben biztos vagyok, az az, hogy Jézus minden egyes ember számára előkészítette ezt az ajándékot, és amit mi megtehetünk, hogy mindenkire eszerint tekintünk.


És még egy utolsó gondolat, ha már az örök élet lehetőségénél járunk.


Sokan úgy gondolják, hogy az örök élet nem ajándék, hanem átok, és inkább azt remélik, hogy nem kell majd örökké élni. Te mit gondolsz? Beszélgessetek erről a csoportban, osszátok meg egymással gondolataitokat, kérdéseiteket, vagy akár félelmeiteket!


Jó beszélgetést kívánok!

Ádám


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2025/1/1 – Isten őszinte szeretete (január 4)

1. Isten őszinte szeretete (Január 4.) Ebben a tanulmányban Isten jelleméről fogunk gondolkodni. Arról, hogyan tudja kiegyensúlyozottan bemutatni a szeretetteljességet és igazságosságot egy személyben anélkül, hogy ellentmondásokba ütközne. És mit jelent az, hogy számunkra is hasonló életet szán, amelyben mindenkit egyenlőként kezelünk, és igazságosan bánunk velük, akár ösztönösen jön, hogy ilyen módon mutassunk szeretetet az irányukba, akár tudatos erőfeszítés kell hozzá. Olvassátok el Egyszerű Fordítású Bibliából Hóseás próféta könyvének 1. fejezetét! (A világosabb megfogalmazás és a magyarázó jegyzetek segítenek jobban átlátni.) Ismertétek ezt a történetet? Mit mond ez számotokra Isten jelleméről? Beleillik az istenképetekbe, hogy Ő néha ilyen furcsa dolgokat is kérhet a követőitől? Miért? Beszélgessetek ezekről! Isten hűsége és szeretete dacára saját választott népe újból és újból fellázadt ellene. A Szentírás ezért mutatja be többször is úgy az Urat, mint aki egy rossz házasságban...

2025/1/10 - A hatalom gyakorlásának szabályai (március 8.)

  10. A hatalom gyakorlásának szabályai (Március 8.) A hatalom Gyerek voltam még, amikor egy idős lelkész megtanított nekem egy szójátékot: "Azt mondják a hatalmasok, hogy akinek hat alma sok, annak hatalma sok, de akinek hatalma nincs, annak hat alma sincs." A közmondás azt az ironikus gondolatot hordozza, hogy a hatalom és az anyagi javak közötti összefüggés sokszor igazságtalanul alakul. A hatalommal bírók könnyebben jutnak hozzá a javakhoz, míg a hatalom nélküliek számára az alapvető dolgok is elérhetetlenek lehetnek. Szerinted mit jelent a hatalom? Neked milyen hatalmad van? Kik azok, akik rajtad gyakorolnak hatalmat és hogy viseled? Van olyan személy, akit felruháztál hatalommal?   Közjogi értelemben, a hatalom megszerzésének két útja van. Demokratikus környezetben a választók felhatalmaznak valakit közvetlenül, vagy megbízott küldöttjeik által. Ebben az esetben a polgárok legalább egyszerű többsége átadja valakinek, vagy egy csoportnak a hatalom gyakorlásának jogát, am...

2025/1/2 – Szövetség és szeretet (január 11)

 2. Szövetség és szeretet (Január 11.) Keresztény körökben gyakran emlegetjük a görög agapé szót, amely a feltétlen, önfeláldozó és önzetlen szeretetet jelöli. Ezért ezt a szót gyakran egyedül Isten szeretetével azonosítjuk. Az igazság azonban az, hogy emberek is képesek így szeretni. Sőt, Isten is képes máshogyan szeretni, hiszen a szeretet saját természeténél fogva egy többdimenziós dolog. Így amíg az alábbi jól ismert versben az eredeti szöveg az agapét használja (“Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” János 3:16), addig például János 16. fejezetének 27. versében a fileó kifejezés áll az eredetiben („Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem”.) Egy újabb görög szó, amit ugyanúgy a szeretetre használunk, de annak valahogy egy másik rétegét fogja meg. A fileo a baráti szeretetet jelöli, ezért úgy is lefordíthatnánk, hogy ‘kedvel’. Tehát az utóbbi bibliaverset val...