Ugrás a fő tartalomra

2025/2/2 – Mózes első könyvének alapvetése (április 12)

 


2. Mózes első könyvének alapvetése (Április 12.)


Valahogy úgy képzelem el Mózes első könyvét, mint egy filmelőzetest. Gyorsan végigmegyünk a lényegen, és még egy kis spoiler is van benne, de azért végignézzük a filmet, hogy kiderüljön, mégis hogyan viszi véghez a főhős a hőstettet, és miken megy keresztül közben. Bontsuk is ki és fedezzük fel, mire szeretne Isten utalni már a történet elején ezzel a tartalmas előzetessel.


Olvasd el 1 Mózes 1-3 fejezeteit!


Mindannyian jól ismerjük, ahogy “Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet”. Ha máshoz nem lenne hozzáférésed, ez a három rövid fejezet elég is lenne Istennek, hogy minden fontosat elmondjon dióhéjban. Bemutatkozik, felvázolja a világunk realitását, az életünk célját, a választ a problémáinkra és végül még reményt is kínál. Filozófiai vagy teológiai kérdésekre nem tudunk választ adni anélkül, hogy megemlítenénk ezt a három fejezetet. Miért van annyi rossz a világban? Miért olyan nehéz az élet? Mi az élet értelme? Hogyan viszonyuljak másokhoz? Hol van Isten az életemben? Hogyan éljek helyesen? Technikailag ez a kis szakasz adja az egész Biblia alapját, minden más rész ezt a történetet bővíti, színesíti, példázza és magyarázza.


Te milyen választ adnál saját szavaiddal a fenti kérdésekre? Mit találsz a Biblia első fejezeteiben? 


Továbbhaladva, a teremtéstörténet tragikus végén egy nagyot ugrunk az időben. Mózes első könyvének első 11 fejezete megközelítőleg kétezer évet ölel fel a kiűzetéstől, Noé bárkáján keresztül Bábel tornyáig. Ez idő alatt az ember bebizonyította, hogy Istentől elfordulva, a Teremtővel való szoros kapcsolat és az Ő közbenjárása nélkül pár száz év alatt teljesen kipusztítaná magát. Isten úgy döntött, hogy ezekre a globális krízisekre globális választ fog adni. Közelebb lép az emberhez és kézen fogva vezeti, mert ha nem is akarjuk elismerni, végtelenül szükségünk van a gondoskodására. A teremtéskor Isten szabad akaratot adott az embernek - ezért van Neki ilyen nehéz dolga velünk, ezért kevertük magunkat ekkora bajba. 


Olvasd el Ábrahám történetét 1 Mózes 12-22 fejezeteiben!*


Tehát lelassít a történet, és felvesszük a fonalat egy Ábrám nevű embernél, akit Isten kulcsként fog használni a világszéles megoldásban. Olyan ajánlattal keresi meg, amely visszutasíthatatlan: “Nagy nemzetté teszlek és megáldalak, felmagasztalom nevedet, és áldás leszel”. A megegyezés másik fele csak azon múlott, hogy Ábrám elhiggye Isten ígéretét és felvegye a kesztyűt. Nem hangzik túl egyenlőnek az üzlet, de Istennek elég volt, hogy reményt adjon az önpusztító embernek és egy valós, teljeskörű megoldás lehetőségét biztosítsa. Ugyanis a nagy kihívás az volt, hogy az emberiségnek magától kellett volna megoldania a problémákat, amelyeket a bűn és annak következményei okoztak. Az édenkerti elfordulásnál elvágták azt a szálat, ami Istenhez és az Ő védelméhez kötötte őket. Sátánnak pedig ez az egy pillanat elég volt, hogy megragadja a lehetőséget, és soha többet ne engedje el az embert. Sajnos a Gonosz ilyen játékszabályok alapján játszik. Isten nagy terve az volt, hogy az emberen keresztül menti meg az embert saját magától, egy kis trükkel: Ő maga is emberré lesz, hogy az ördögi kör bezáruljon és véget vessen az átoknak, amit önként és dalolva vettünk át. 


Néhány példa Mózes első könyvében → ami az Evangéliumra mutat előre:

  1. Ádám és Éva bőrruhája → egy “bárány” halála szükséges, hogy elfedje a bűn következményét

  2. Káin termés-áldozata nem fogadtatik el → csak egy “bárány” áldozata elég a bűnbocsánathoz, saját munkád, akármilyen szép is, sosem lesz elég

  3. Ábrahám hite → Istennek csak elég annyi, hogy elfogadd az áldását, még ha rosszul csinálod, úgy is működik

  4. Izsák feláldozása → Isten saját maga gondoskodik a “bárány” áldozatról


Pár példa a Jelenések könyvében → ami a Teremtéstörténettel párhuzamos

  1. „És éjszaka sem lesz többé, és nem lesz szükségük lámpásra vagy napfényre, mert az Úr Isten világítja meg őket.” (Jel 22:5) →  „Legyen világosság!” (1Móz 1:3)

  2. „Az élet fája ott volt a folyó mindkét partján, és minden hónapban termett gyümölcsöt.” (Jel 22:2) → „Az élet fája pedig ott volt a kert közepén.” (1Móz 2:9)

  3. „És királyokká és papokká tett minket a mi Istenünknek, és uralkodni fogunk a földön.” (Jel 5:10) → „Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a föld minden élőlénye felett!” (1Móz 1:28)

  4. „És levettetett a nagy sárkány, az ősi kígyó, akit ördögnek és Sátánnak neveznek, aki az egész földkerekséget megtéveszti, levettetett a földre az angyalaival együtt.” (Jel 12:9) →  „A kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei állatnál.” (1Móz 3:1)


Még milyen párhuzamos elemeket találsz a két könyvben (Teremtés - Jelenések)? Végezz kutatómunkát!


Nos, gyakorlatilag ennyi is a keresztény Biblia története. Nekem elég volt egy oldal bemutatni ezt, Mózesnek pedig egy könyv. Persze ennél sokkal több van a történelemben, és Isten is sokkal több mindenről akar beszélni. Ezért ezt az alaptörténetet továbbviszi, sok élettapasztalon keresztül tanít mély igazságokra, és még a jövőt is feltárja egy kicsit. Rendszeresen visszautal a teremtésre, illetve az Ószövetségben előremutat Jézusra. Ezeket a képeket és metaforákat megfejtve - a Biblia saját magát magyarázó kódrendszerét megértve - az egész Biblia feltárulhat előttünk. Ebben a negyedévben különös figyelmet szentelünk annak, hogy néhány ilyen szimbólumot tanulmányozzunk. Közben jó, ha nem feledkezünk meg arról, hogy a képlet egyszerű: minden arra fut ki, hogy a bűn következménye halál, de Isten a szeretet és Ő maga jött el, hogy megmentsen a saját halála által. 


Anna


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2025/1/1 – Isten őszinte szeretete (január 4)

1. Isten őszinte szeretete (Január 4.) Ebben a tanulmányban Isten jelleméről fogunk gondolkodni. Arról, hogyan tudja kiegyensúlyozottan bemutatni a szeretetteljességet és igazságosságot egy személyben anélkül, hogy ellentmondásokba ütközne. És mit jelent az, hogy számunkra is hasonló életet szán, amelyben mindenkit egyenlőként kezelünk, és igazságosan bánunk velük, akár ösztönösen jön, hogy ilyen módon mutassunk szeretetet az irányukba, akár tudatos erőfeszítés kell hozzá. Olvassátok el Egyszerű Fordítású Bibliából Hóseás próféta könyvének 1. fejezetét! (A világosabb megfogalmazás és a magyarázó jegyzetek segítenek jobban átlátni.) Ismertétek ezt a történetet? Mit mond ez számotokra Isten jelleméről? Beleillik az istenképetekbe, hogy Ő néha ilyen furcsa dolgokat is kérhet a követőitől? Miért? Beszélgessetek ezekről! Isten hűsége és szeretete dacára saját választott népe újból és újból fellázadt ellene. A Szentírás ezért mutatja be többször is úgy az Urat, mint aki egy rossz házasságban...

2025/1/10 - A hatalom gyakorlásának szabályai (március 8.)

  10. A hatalom gyakorlásának szabályai (Március 8.) A hatalom Gyerek voltam még, amikor egy idős lelkész megtanított nekem egy szójátékot: "Azt mondják a hatalmasok, hogy akinek hat alma sok, annak hatalma sok, de akinek hatalma nincs, annak hat alma sincs." A közmondás azt az ironikus gondolatot hordozza, hogy a hatalom és az anyagi javak közötti összefüggés sokszor igazságtalanul alakul. A hatalommal bírók könnyebben jutnak hozzá a javakhoz, míg a hatalom nélküliek számára az alapvető dolgok is elérhetetlenek lehetnek. Szerinted mit jelent a hatalom? Neked milyen hatalmad van? Kik azok, akik rajtad gyakorolnak hatalmat és hogy viseled? Van olyan személy, akit felruháztál hatalommal?   Közjogi értelemben, a hatalom megszerzésének két útja van. Demokratikus környezetben a választók felhatalmaznak valakit közvetlenül, vagy megbízott küldöttjeik által. Ebben az esetben a polgárok legalább egyszerű többsége átadja valakinek, vagy egy csoportnak a hatalom gyakorlásának jogát, am...

2025/1/2 – Szövetség és szeretet (január 11)

 2. Szövetség és szeretet (Január 11.) Keresztény körökben gyakran emlegetjük a görög agapé szót, amely a feltétlen, önfeláldozó és önzetlen szeretetet jelöli. Ezért ezt a szót gyakran egyedül Isten szeretetével azonosítjuk. Az igazság azonban az, hogy emberek is képesek így szeretni. Sőt, Isten is képes máshogyan szeretni, hiszen a szeretet saját természeténél fogva egy többdimenziós dolog. Így amíg az alábbi jól ismert versben az eredeti szöveg az agapét használja (“Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” János 3:16), addig például János 16. fejezetének 27. versében a fileó kifejezés áll az eredetiben („Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem”.) Egy újabb görög szó, amit ugyanúgy a szeretetre használunk, de annak valahogy egy másik rétegét fogja meg. A fileo a baráti szeretetet jelöli, ezért úgy is lefordíthatnánk, hogy ‘kedvel’. Tehát az utóbbi bibliaverset val...