Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

  9. Zsoltárok, 2. rész (Május 31.) “ Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és hegyek omlanak a tenger mélyébe; ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a hegyek. Egy folyó ágai örvendeztetik Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait. Isten van benne, nem inog meg, megsegíti Isten reggelre kelve. Népek háborognak, országok inognak, ha az Úr mennydörög, megretten a föld. A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. Jöjjetek, lássátok az Úr tetteit, aki bámulatos dolgokat művel a földön. Háborúkat szüntet meg a föld kerekségén, íjat tör össze, lándzsát tördel szét, harci kocsikat éget el. Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld. A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk.” (Zsoltárok könyve 46. fej.) Fogadjunk, hogy ha próféciáról van szó, nem egy ilyesmi szövegre gondolsz, mint ez a zsoltár, amit idemá...

  8. Zsoltárok, 1. rész (Május 24.) Énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Báránynak énekét: „Nagy és csodálatos minden, amit teszel, Mindenható Úr Isten! Igazságos és helyes, ahogyan cselekszel, Nemzetek Királya! Ki ne tisztelne téged, Urunk, ki ne dicsérné neved? Mert egyedül te vagy szent! Minden nép hozzád jön, hogy imádjon téged, mert látják, hogy igazságosan cselekszel!” (Jelenések könyve 15:3-4)  Néha egy-egy vers, dal, szobor, zeneszám, vagy más művészeti alkotás jobban ki tudja fejezni azokat a mélyebb érzelmeket, – a bánatot, a reményt, a vágyakozást, – melyek az emberi élet szerves részei, mint bármilyen tudományos értekezés. Az embernek nem csak tudásra van szüksége, hanem arra is, hogy az érzéseit napvilágra tudja hozni.  Nem véletlen, hogy a Jelenések könyvében is a Fenevad feletti nagy győzelem után a megváltottak serege éneklésbe kezd – nem tudják magukban tartani az örömüket.  Van olyan zeneszám, festmény, vagy más műalkotás, amihez gyakra...

  7. A prófécia alapjai (Május 17.) Olvassátok el közösen Ézsaiás könyvének 6.fejezetét!  „Uzzijjá király halála évében láttam az Urat, amint egy trónon ült. Magasztos volt és felséges; palástja betöltötte a templomot. 2 Szeráfok álltak mellette, hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel az arcát takarta el, kettővel a lábát takarta el, kettővel pedig repült. 3 Ezt harsogták egymásnak felváltva: Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet! 4 A hangos kiáltástól megremegtek a küszöbök eresztékei, és a templom megtelt füsttel. 5 Ekkor megszólaltam: Jaj nekem! Elvesztem, mert tisztátalan ajkú vagyok, és tisztátalan ajkú nép között lakom. Hiszen a Királyt, a Seregek Urát látták szemeim!” (Ézsaiás könyve 6:1-5)  Na jó, kezdjük az elejéről! Ézsaiás próféta látomásban a templomban találja magát, ahol fizikailag láthatóan is jelen van Isten. De miért így reagál? És ki az az Uzzijjá (vagy Uzziás/Azarjá/Azariás király)? Ebben segíthetnek nekünk a következ...

  6. Mi az áldozat jelentősége? (Május 10.) Ha végignézzük a Bibliát, az áldozatok képe szinte minden történetben szerepel. A történelem során minden kultúrának megvoltak az áldozati rituáléi. A maja kultúrában például a cenotékat (kút szerű mészkő lyukak) az alvilág bejáratának gondolták, így embereket áldoztak fel és dobtak bele, hogy ezzel Chaac vízisten kedvére tegyenek.  A Biblia első történetei egyike Káin és Ábel története (1Mózes 4:3-7). Itt találkozunk először egy konkrét áldozat bemutatási ceremóniával, annak kereteivel és követelményeivel. Isten az állat áldozatot elfogadja de a növényt nem. Furcsa!  Mi volt a különbség Káin és Ábel áldozata között magukat az áldozatra vitt dolgokat félretéve? Miért volt fontos, hogy állat áldozatot mutassanak be?  Később a zsidóság már konkrét szabályrendszerrel rendelkezett, hogy milyen helyzetekben milyen áldozatot kell bemutatni. Ha kis dolog kis áldozat, nagy dolog nagy áldozat. Néha elég egy galamb, máskor kell a bár...

5. Nemzetek, 2. rész (Május 3.) Az Örökkévaló mondja: „Tegyétek le a fegyvert, és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten, akit az összes népek magasztalnak, az egész világ tisztel és fél! (A zsoltárok könyve 46:10) Ezen a héten ismét a nemzetek témáját vizsgáljuk, folytatva a múlt heti gondolatmenetet. Már az előző tanulmányban is láthattuk, hogy a hatalom – ha rossz kezekbe kerül – óriási károkat okozhat. Ugyanakkor ez nem mindig volt így. Olvasd el Mózes első könyvének 1:26-27. verseit! Mi volt az ember “munkaköri leírása” a teremtéskor? Milyen érzelmeket vált ki belőled ez a szakasz? Az eredeti isteni terv szerint az ember uralkodásra lett teremtve a világ felett. Ez elsőre visszásnak tűnhet – hiszen már tudjuk, hogy az ember uralma gyakran kudarcba fullad, és rombolást hoz. Azonban ha közelebbről megvizsgáljuk a héber szöveget, kiderül: Isten nem csupán arra szánta az embert, hogy „olyan legyen, mint Ő”, hanem hogy az Ő képviselője legyen a földön. Ez a szerep hasonlít egy nagyköv...

  4. Nemzetek, 1. rész (Április 26.) “ Akkor az ember fiához hasonló uralmat, dicsőséget és királyságot kapott, hogy minden nép, nemzet és nyelv szolgálja őt. Uralma örökké tart, nem lesz vége soha. Királysága elpusztíthatatlan, mert örök.” ( Dániel könyve 7:14) Ahhoz képest, hogy protestáns keresztényként gyakran megpróbáljuk a Bibliát, a teológiát és magát az evangéliumot teljesen különválasztani mindenféle politikai értelmezéstől, maga a Biblia is gyakran politikai irányból megközelítve adja át Isten üzenetét az olvasónak. Szinte nincs olyan a 66 könyv között, amelyik ne szólna valamilyen birodalomról, uralkodóról, háborúról, országok közötti diplomáciáról, vagy épp a nemzetekről . Ez utóbbi szó számtalanszor megjelenik a Szentírás lapjain, magyar fordításokban gyakran úgy mint népek vagy pogányok . Mire gondolsz, ha a Bibliában a ‘nemzetek’, ‘népek’ vagy a ‘pogányok’ szóval találkozol? A Bibliai történetek szerint a nemzetek története a jól ismert Bábel tornyának építésével ke...