Ugrás a fő tartalomra

2024/2/7 - A remény motiváló ereje (május 18)

 



A remény motiváló ereje


Ezt mondják majd azon a napon: Itt van a mi Istenünk, benne reménykedtünk, és ő megszabadított minket! Itt van az Úr, benne reménykedtünk, vigadjunk és örüljünk szabadításának!

Ézsaiás könyve 25:9 (RÚF)


Neil Gaiman, The Sandman: Az álmok fejedelme című képregénysorozatában a címszereplő, az emberiség álmait, vágyait, képzeletét megtestesítő megszemélyesített álom kihívást intéz az Alvilág egyik démona ellen. Küzdelmük az elme játéka, a képzelet és a valóság határán zajlik. Az összecsapás célja az, hogy olyan dolgot valósítsanak meg képzeletükkel, amit a másik nem tud legyőzni, felülmúlni.


A démon indít, és egy vérszomjas farkast képzel maga elé; Álom egy lovon ülő vadásszal válaszol, aki legyőzi a vadállatot. Ellenfele egyszerű bögöllyel vág vissza, ami megcsípi a lovat, így az leveti magáról lovasát. Főszereplőnk képzelete ekkor egy éhes pók alakját ölti fel, aki becserkészi a legyet hálójába. A démon mérges kígyóval nyeli el a pókot, de Álom bölénye összetapossa azt.


A démon nem hagyja magát, és taktikát vált. Nem valami bölénynél nagyobb állatot képzel el, hanem apró, szabad szemmel láthatatlan húsevő baktériumokat, amelyek belülről emésztik fel ellenfele képzeletének szüleményét. Álmot sem kell félteni: űrben lebegő bolygóvá válik, amely életet ad mindennek, ami megél rajta.


Itt válik igazán kozmikussá a küzdelem. Az alvilág lakója bolygókat elpusztító szupernovával támad, de a megtestesült álom képzeletének számára ez sem szab határt: az univerzummá változik, ami minden létező és élő dolgot magában foglal.


Ha azt hinnénk, hogy itt vége a küzdelemnek, az ellenségnek még van egy ütőkártyája: “Én vagyok az élet ellentéte, a sötétség, ami végül minden élet, minden elpusztuló univerzum felett győzedelmeskedik,” szól győztes mosollyal a démon. “Mit felelsz erre te, álmok ura?”


Minden várakozással ellentétben mégis Álom az, aki elsöprő győzelmet arat egyetlen végső, rövid mondatával:

“Én vagyok a remény.”


Számodra mit jelent a remény? Hogyan tudnád megfogalmazni, kézzelfoghatóvá tenni ezt az elvont fogalmat?


A Bibliában Isten népének története sokban hasonlít a fentebb leírt küzdelemhez. Ábrahámnak és leszármazottainak Isten saját országot ígér, de végül évszázadokat kell Egyiptomban, rabszolgaságban tölteniük. Végül felszabadulnak, de a Vörös-tenger állja útjukat. Isten átvezeti őket rajta, a Sínai-hegynél alkotmányt ad nekik, de az ígéret földjére már csak utódaik jutnak be, negyven évvel később. A nép végül sikeresen országot alapít, de az ellenséges népek folyton elnyomják őket. Végül Isten Szabadítót ígér, aki el is jön, de keresztre feszítik. Később viszont ez a Szabadító feltámad, mennybe megy, és megesküszik, hogy ha még egyszer eljön, megszüntet minden rosszat a világon.


Azóta, a történelem korszakai során az emberiség időnként jobban, máskor kevésbé várta ezt a Szabadítót. Időnként közelebbinek, máskor távolabbinak tűnik Jézus Krisztus eljövetele.


Mi teszi számodra reménytelivé a Jézus Krisztus visszatéréséről szóló ígéretet?


A remény, akármennyire is összekapcsolható vallásos meggyőződésünkkel és hitünkkel, nem szűkül le életünknek ezen területére. Hétköznapi életünkben és tevékenységeinkben is szükségünk van a reményre, de talán ritkán gondolunk bele, milyen nagy szerepe van mindennapjainkban.


Vegyél magad elé egy lapot, és oszd két részre! Ha ma körülnézel magad körül, mi az, ami elcsüggeszt, elbátortalanít, és mi az, ami reményt ad? A csüggesztő dolgokat írd a lap egyik oldalára, ami reményteli, azt pedig a másikra! Nem muszáj egyszerű felsorolást írnod, ha szeretnéd rajzolhatsz, vagy egyéb módokon is kifejezheted magad! Légy kreatív!


Természetes módon, hétköznapi életünk reményei, csüggedései és vallásos meggyőződésünk között szoros a kapcsolat. És bár mi, keresztények, általában a remény forrásaként tekintünk hitünk írott alapjára, a Szentírásra, mégis számos olyan szakaszt is találunk benne, amelyek elbátortalanítanak, elcsüggesztenek, vagy akár kétségbe ejtenek bennünket.


Most a Szentírásból keressetek közösen olyan szakaszokat, amelyek reményt adnak, és olyat is, amelyek elcsüggesztenek, megfélemlítenek! Mi lehet az oka annak, hogy egyes igeversek inkább félelmet keltenek bennünk, mintsem bátorítanának?


A Biblia tele van próféták írásaival, és ún. próféciákkal. A közhiedelemmel ellentétben a próféták nem jövendőmondók, és a próféciák nem jóslatok. Ezek a személyek Isten közvetítői voltak, akik saját társadalmuk részére közvetítették Isten aktuális üzenetét. Ezek az üzenetek – próféciák, ha úgy tetszik – gyakran tartalmazták Isten figyelmeztetését és ígéreteit a jövőre nézve. Ezért tűnik úgy gyakran mintha jóslatokról lenne szó, és talán ezért van sok olyan szakasz ezekben a könyvekben, amelyek egyrészt reményt keltenek (ígéret), másrészt viszont megijesztenek vagy elcsüggesztenek (figyelmeztetés).


Mindkét üzenetnek megvan a maga funkciója, és fontos tisztában lenni saját vagy társadalmunk tetteinek következményeivel, de hiszem, hogy a próféciák, és összességében a Biblia végső célja nem a félelemkeltés, hanem a remény közvetítése.


Túl gyakran – sokszor akaratlanul – használták ellenünk, vagy használtuk mi is más ellen a Biblia reményteli szakaszait arra, hogy bizonytalanságot, csüggedést és félelmet ébresszen a jövő eseményeit vagy akár az ember értékét illetően. Pedig ezek, amint azt a nyitójelenetben is láthattuk, a gonosz eszközei.


A jó hír az, hogy az álmok Fejedelme, az emberiség reményeinek és vágyainak megtestesítője is valódi. Mi úgy ismerjük őt, hogy Jézus Krisztus. Ő az, aki minden kétségünket, félelmünket, csüggedésünket, szorongásunkat és kétségbeesésünket képes megszüntetni egyetlen rövid mondattal:

“Én vagyok a remény.”

Ádám


Ha szeretnél többet megtudni arról, milyen negatív következményei lehetnek annak, ha Krisztus várása közben rossz helyre tesszük a hangsúlyt, és mi segíthet ennek elkerülésében, ajánlom figyelmedbe az alábbi podcastet: 

Szilvási-Csizmadia Andrea, host. “Nem az a lényeg, hogy mikor - beszélgetés Nagy Tamással.” Kerekasztal beszélgetések - Adventista Teológiai Főiskola podcast műsora, Adventista Teológiai Főiskola, 2024. január 19. https://open.spotify.com/episode/6PcdcF3Xau1AQxaV6HGX1T?si=lLz_hDdiRMq1Z2DHbF-1WA



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2025/1/1 – Isten őszinte szeretete (január 4)

1. Isten őszinte szeretete (Január 4.) Ebben a tanulmányban Isten jelleméről fogunk gondolkodni. Arról, hogyan tudja kiegyensúlyozottan bemutatni a szeretetteljességet és igazságosságot egy személyben anélkül, hogy ellentmondásokba ütközne. És mit jelent az, hogy számunkra is hasonló életet szán, amelyben mindenkit egyenlőként kezelünk, és igazságosan bánunk velük, akár ösztönösen jön, hogy ilyen módon mutassunk szeretetet az irányukba, akár tudatos erőfeszítés kell hozzá. Olvassátok el Egyszerű Fordítású Bibliából Hóseás próféta könyvének 1. fejezetét! (A világosabb megfogalmazás és a magyarázó jegyzetek segítenek jobban átlátni.) Ismertétek ezt a történetet? Mit mond ez számotokra Isten jelleméről? Beleillik az istenképetekbe, hogy Ő néha ilyen furcsa dolgokat is kérhet a követőitől? Miért? Beszélgessetek ezekről! Isten hűsége és szeretete dacára saját választott népe újból és újból fellázadt ellene. A Szentírás ezért mutatja be többször is úgy az Urat, mint aki egy rossz házasságban...

2025/1/10 - A hatalom gyakorlásának szabályai (március 8.)

  10. A hatalom gyakorlásának szabályai (Március 8.) A hatalom Gyerek voltam még, amikor egy idős lelkész megtanított nekem egy szójátékot: "Azt mondják a hatalmasok, hogy akinek hat alma sok, annak hatalma sok, de akinek hatalma nincs, annak hat alma sincs." A közmondás azt az ironikus gondolatot hordozza, hogy a hatalom és az anyagi javak közötti összefüggés sokszor igazságtalanul alakul. A hatalommal bírók könnyebben jutnak hozzá a javakhoz, míg a hatalom nélküliek számára az alapvető dolgok is elérhetetlenek lehetnek. Szerinted mit jelent a hatalom? Neked milyen hatalmad van? Kik azok, akik rajtad gyakorolnak hatalmat és hogy viseled? Van olyan személy, akit felruháztál hatalommal?   Közjogi értelemben, a hatalom megszerzésének két útja van. Demokratikus környezetben a választók felhatalmaznak valakit közvetlenül, vagy megbízott küldöttjeik által. Ebben az esetben a polgárok legalább egyszerű többsége átadja valakinek, vagy egy csoportnak a hatalom gyakorlásának jogát, am...

2025/1/2 – Szövetség és szeretet (január 11)

 2. Szövetség és szeretet (Január 11.) Keresztény körökben gyakran emlegetjük a görög agapé szót, amely a feltétlen, önfeláldozó és önzetlen szeretetet jelöli. Ezért ezt a szót gyakran egyedül Isten szeretetével azonosítjuk. Az igazság azonban az, hogy emberek is képesek így szeretni. Sőt, Isten is képes máshogyan szeretni, hiszen a szeretet saját természeténél fogva egy többdimenziós dolog. Így amíg az alábbi jól ismert versben az eredeti szöveg az agapét használja (“Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” János 3:16), addig például János 16. fejezetének 27. versében a fileó kifejezés áll az eredetiben („Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem”.) Egy újabb görög szó, amit ugyanúgy a szeretetre használunk, de annak valahogy egy másik rétegét fogja meg. A fileo a baráti szeretetet jelöli, ezért úgy is lefordíthatnánk, hogy ‘kedvel’. Tehát az utóbbi bibliaverset val...